Ugyan Törökország is azok között van, akiknek komoly vitája van Irakkal a víz kérdésében, végül mégis geszust tett szomszédjának. A lépésben geopolitikai helyezkedés érzékelhető.

Azt, hogy a szárazság által sújtott Irak több vizet kap Ankarától, annak nyomán jelentették be, hogy a szintén szomszédos Irán úgy döntött:

jelentős mennyiségű víztől fosztja meg Irakot.

"A legfelsőbb vezető parancsára 7 milliárd köbméter víz átengedését állítjuk le Irak nyugati és északi határaihoz, miközben 8 milliárd dollárt kap az energia- és mezőgazdasági minisztérium a vízmozgás menedzselésére" - közölte az iráni agrártárca főnöke, Ali Murad Akbari. Mindez komoly csapás az iraki gazdáknak és a közös, sííta vallás ellenére tovább mélyíti a két szomszéd közötti feszültséget. A nyár folyamán már véres, Irán-ellenes tüntetések zajlottak a dél-iraki Bászrában, ahol a szennyezett víz miatt többezren betegedtek meg.

Az iraki vízellátás az utóbbi hónapokban egyre jobban megszenvedte, hogy

a Tigris folyón, török és iráni területen található gátak visszafogják a vizet.

Az iraki parlament elnökének végül szerdán sikerült megállapodnia Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy Ankara felfuttatja a vízexportot azért, hogy egész Irak és különösen az aszály sújtotta Bászra számára biztosítsák az ellátást.

Az alku érdekében Mohamed al-Halbúszi Törökországba utazott, hogy ott talákozzon Erdogannal.

Ankara az idén nyáron kezdte feltölteni az 1950-es évek óta tervezett és ellentmondásos Ilisu-gát víztározóját, aminek nyomán drámai módon visszaesett a vízszint a Tigris folyóban. A közösségi médiát bejárták azok a képek, hogy

Irakban emberek gyalogolnak át a folyón,

amire még soha nem volt példa.

Közben az irániak azzal indokolták a víz elterelését, hogy az három nagyszabású hazai mezőgazdasági projekthez szükséges.

"A vízhiány az országra leselkedő egyik legnagyobb fenyegetés"

- mondta az iráni agrárminiszter.

Bár az iráni nagykövet helyettese Bagdadban tagadta, hogy egyoldalúan ilyen lépést tehetnének, az észak-iraki kurd régió hatóságai már a nyár elején közölték: eltűnt a víz néhány kisebb, a határon áthaladó folyóból azután, hogy az irániak három nagy gátat helyeztek üzembe a Kark és Karún folyókon.

Irak kiszolgáltatott, mivel felszíni vízeinek kétharmada esetében a források más ország területén találhatók. A vízhiány fokozza a munkanélküliség és a közszolgáltatások hiánya miatt kirobbant tömeges tiltakozást.

A gazdáknak például megtiltották a rizstermesztést,

ami földjeik elhagyására kényszeríti őket.

A sors keserű fintora, hogy a világ egyik első, öntözéses gazdálkodásra épülő civilizációja a Tirgis és az Eufrátesz folyók mentén jött létre a mai Irak területén, és most épp ezt a térséget fosztják meg mások a víztől. A Tigrisen épült masszív gátak nemcsak kulturális tragédiát jelentenek - a Financial TImes cikke szerint.