Az izraeli vízügyi hatóság jelentésére hivatkozva írta meg a Jediót Ahronót című újság honlapja, hogy öt aszályos esztendő után az sem tudná megállítani a vízforrások kiszáradását, ha a következő télen valamivel az átlag fölötti mennyiségű csapadék esne. A hatóság egyébként ismét átlag alatti csapadékmennyiségre számít.

Izrael legnagyobb édesvízi tartalékának, a Kinneret-tónak (vagy bibliai nevén a Genezáreti-tónak) az összes eddig mértnél alacsonyabb a vízállása.

A súlyos változás már szabad szemmel is jól látható: néhány éve a Máágan kibucnál egy szigetecske tűnt fel a vízben, amely néhány napon belül már félszigetté válhat, mert a part felé eső részekről is eltűnt a víz. Ezért a tóból már nem pumpálnak vizet az országos hálózatba, sőt azt tervezik, hogy

a tengervíz-sótalanító telepek vizét fogják visszavezetni a tó kiszáradásának megakadályozására.

Az izraeli lakosság vízfogyasztásának mintegy 80 százalékát már jelenleg is az ország öt sótalanítója fedezi, amelyek mellé két újabbat terveznek.

N. Rózsa Erzsébet közel-kelet szakértő, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa azonban rámutatott, hogy Izrael helyzete még így is viszonylag jónak tekinthető a szomszédos országokhoz képest a kiszáradással küzdő térségben.

"Amelynek ugye három nagy vízgyűjtő-rendszere van és az egyik az Izrael-Palesztína-Szíria-Jordánia, a másik a Tigris-Eufrátesz, ami Törökország-Szíria-Irak érintettségében van, illetve a Nílus-medence és már egyenesen arról beszélnek sokan, hogy a következő háborúkat – és nem csak izraeli vonatkozásban – vélhetően a vízkészletek miatt fogják vívni.

A vízkészletek lassan olyan stratégiai jelentőségre tesznek szert, mint az olaj vagy a földgáz"

- mondta a közel-kelet szakértő.

A legrosszabb helyzetben a térségben Jemen van ilyen szempontból, ahol a lakosság nagy része számára már nincs ivóvíz – tette hozzá N. Rózsa Erzsébet.