A folyóinkból már nem csak a víz hiányzik

A WWF a Víz Világhét alkalmából kiadott jelentése szerint a folyókra mint víz- és energiaforrásokra tekint az emberiség, miközben szem elől téveszti a halállomány vagy az árterek élővilágának védelmét. További probléma a folyók szennyezettsége, és hogy a nagy folyamok torkolatai süllyednek és zsugorodnak.

A folyók mentén élő társadalmak leginkább mezőgazdasági céllal, víz- és energiaforrásként tekintenek a folyókra, ezért szinte minden földrész nagy és már kisebb folyamainál is láthatók káros hatások - mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

Egyrészt a folyók szennyezettsége szembeötlő, másrészt gazdasági hátrányok is származhatnak az elhanyagolt folyók miatt. Már most a világ GDP-jének 19 százaléka a vízbiztonságot tekintve magas vagy nagyon magas kockázatú vízgyűjtőkhöz köthető. Vagy túlzott a vízkitermelés, vagy nem jó állapotú a vízminőség, vagy olyan rossz állapotban vannak ezek a folyók, hogy nem tudják vélhetően már túl hosszú ideig biztosítani azokat a javakat, amelyeket jelenleg a lakosság használ - hívta fel a figyelmet a WWF munkatársa.

Alulértékeljük folyóinkat

A Valuing Rivers („A folyók értékelése”) című jelentés – amelyet az idei Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra – rámutat: az a gyakorlat, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezáltal ugyanis a folyók további, rendkívül fontos „szolgáltatásainak” fennmaradását veszélyeztetjük – az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át a hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Azonban ha ezek megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket okozhatnak - írja a magyarországi WWF.

Magyarországi helyzet

Gruber Tamás szerint Magyarországon a folyók legfontosabb szolgáltatása az ivóvízellátás és az ivóvízbiztonság. Elmondta azt is, hogy Magyarországon sok olyan folyószakasz van, amely még rendelkezik ártérrel, hullámtérrel.

"Ezek az árterek azon kívül, hogy rendkívül gazdag állatvilágnak adnak otthont, elsősorban azért fontosak, mert az árhullámok, nagyobb vizek levezetése esetén a víz ezekben szétterülve hosszabb ideig tud megmaradni,

táplálja a felszín alatti vízkészleteket is, és így az aszályos, vízszegény időszakokban sokkal kevésbé válik kiszolgáltatottá az ártér, a hullámtér és a környezetében lévő terület is"

- hangsúlyozta a program vezetője.

Az árterek vízzel való ellátása vagy újra aktiválása - kapcsolatteremtés a folyó főágával - nagy potenciál Magyarországon, a Duna vízgyűjtőjén is, aminek nagyon fontos lenne minél nagyobb mértékben megteremteni a feltételeit - összegezett Gruber Tamás.

Zsugorodó hazai árterek

A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország területének közel 23 százalékát, összesen több mint 21 ezer négyzetkilométert érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük alig 637 négyzetkilométerre csökkent, ami 90 százalék feletti pusztulást jelent. Ezzel egyidejűleg a természeti kincsek és adottságok is jelentősen zsugorodtak: drasztikusan csökkent például a halak és a folyókhoz kötődő madarak száma, a legeltetés, a kaszálás, az ártéri gyümölcsösök gazdasági jelentősége pedig szinte megszűnt” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

Hazánkban a természetes vizek legnagyobb mértékben az emberek vízigényét szolgálják ki: a folyóink által szállított és lerakott kavicsrétegekből kiváló állapotú és jó minőségű víz nyerhető ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG

folyó

veszély

wwf

energiaforrás

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények. Ukrajna biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani a NATO-tagságról. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.

Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár most már több halat esznek a magyarok, a fogyasztás még mindig rendkívül alacsony, és az egész éves fogyasztás harmada az advent időszakra korlátozódik. Pedig EU-s szinten két halfajta tenyésztésében és feldolgozásában is élen járunk.