eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Chemnitz, 2018. augusztus 27.Szélsőjobboldali tüntetők tiltakoznak a kelet-németországi Chemnitzben két nappal ezelőtt történt gyilkosság miatt Karl Marx német filozófus-közgazdásznak, a kommunista eszmék egyik kidolgozójának szobra előtt 2018. augusztus 27-én. A chemnitzi rendőrség és az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy a belvárosban tartott szabadtéri fesztivál szombati programjai után, éjjel összetűzésbe keveredett egy csoport különböző nemzetiségű férfi. Egy ember életét vesztette, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az emberöléssel egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgárt gyanúsítanak.  (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Újabb feszültség a német kormánykoalícióban

Berlinben eredménytelenül ért véget a kormányban résztvevő három párt vezetőjének tanácskozása, ezért az ország belső biztonságáért felelős alkotmányvédelmi hivatal elnökének ügyét kedden fogják újra tárgyalni.

Hans-Georg Maassen hat éve áll az alkotmányvédelmi hivatal élén és – kiváltképpen baloldali vezetők részéről – többször is éles bírálatokat kapott. A kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt elnöke szerint most betelt a pohár, mert a chemnitzi tüntetéseket követő nyilatkozatával Maassen megingatta a vezetése alatt álló hivatalba vetett bizalmat. Az erőszakba torkolló felvonulásokkal kapcsolatban egy interjúban kétségbe vonta annak a videofelvételnek az eredetiségét, amely sötét bőrűnek tűnő embereket kergető németekről készült, és úgy vélte, ennek célja, hogy eltereljék a figyelmet arról a Chemnitzben elkövetett gyilkosságról, amelynek áldozata egy 35 éves német asztalos volt, és amelyet augusztus végén, feltehetően három migráns követett el.

A koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt elnöke azonban hangsúlyozta, hogy pártja kiválik a kormányból, ha a Keresztényszociális Unió élén álló belügyminiszter továbbra is ragaszkodik az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjének hivatalban maradásához.

A szociáldemokraták szívesen látnák a belügyminiszter lemondását is.

Ezzel Maassen – közvetve - kétségbe vonta a kancellár kijelentését, amely szerint a szászországi városban idegenellenes hajtóvadászat történt.

A hét elején Maassen módosította véleményét, és hangsúlyozta, hogy félreértették, azonban időközben kiderült, hogy a nyár elején olyan bizalmas adatokat közölt az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali párt egyik parlamenti képviselőjével, amelyeket csak hetekkel később hoztak nyilvánosságra.

Az alkotmányvédelmi hivatal tevékenységét felügyelő és Horst Seehofer vezetése alatt álló belügyminisztériumban csak annyit közöltek, hogy Hans-Georg Maassen a tárca kifejezett kívánságára szokott találkozni politikusokkal, illetve képviselőkkel. Ennek ellenére

a Szociáldemokrata Párt Maassen haladéktalan lemondását követeli, azzal a fenyegetéssel, hogy kiválik Angela Merkel kormányából,

de a kancellári hivatalban folytatott csütörtök esti megbeszélés eredmény nélkül zárult, és a résztvevők csak annyit közöltek, hogy kedden ismét összeülnek.

A Szociáldemokrata Párt ifjúsági tagozatának igencsak energikus elnöke, Kevin Künert a tévé esti híradójában viszont már nemcsak Maassen menesztése mellett tört lándzsát, hanem Horst Seehofer mielőbbi távozása mellett is.

A belügyminiszter szerint a lakosságon úrrá lett feszültség oka a migráció.

Ezt a kancellár - amint parlamenti beszédében is hangsúlyozta –, úgy próbálja kordában tartani, hogy sürgette az Európai Unió határainak hatékonyabb védelmét, amelynek érdekében a EU külső határait alkotó országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét az unió határ- és partvédelmi szervezetének, a Frontexnek.

Angela Merkel szerint az illegális migráció nagyobb kihívás, mint a tíz éve kirobbant nemzetközi pénzügyi-, illetve az euróövezeti államadósság-válság, ugyanis lerombolhatja vagy széttördelheti az Európai Uniót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×