Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
310.41
bux:
132095.56
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Naszíb, 2018. június 8.Szíriai kormánykatona az ország zászlaját viszi a naszíbi határátkelőnél, a Jordániával szomszédos délnyugat-szíriai Deraa tartományban 2018. július 7-én. A szíriai kormányerők egy nappal korábban visszafoglalták a felkelőktől a stratégiai jelentőségű átkelőt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Aszad olyan helyre jutott el, ahová hét éve nem sikerült

A szíriai Aszad-kormány és szövetségesei visszafoglalták a a déli Dera városát, amelyet a rezsimellenes lázadás bölcsőjének is neveztek. Aszad elnök ezzel újabb lépést tett afelé, hogy visszaszerezze az ellenőrzést az ország nagy része felett.

Hosszú évek óta először ismét a szíriai kormány zászlaja leng a dél-nyugati Derában. A lobogó ünnepélyes felvonását csütörtökön az állami tévé közvetítette. Ez volt az a város, a környező falvakkal együtt, amely 2011-ben az elsők között lázadt fel Aszad elnök ellen. Az elmúlt hetekben azonban a masszív bombázásokat végrehajtó orosz légierő által támogatott kormányhadsereg fokozatosan visszafoglalta a térséget.

A Derába bevonuló első szövetséges erők között ott volt az orosz katonai rendőrség is. Moszkva 2015-ös beavatkozása fordította meg a polgárháború menetét és tette lehetővé Aszadnak, hogy területeket szerezzen vissza a különböző lázadó frakcióktól, köztük a szélsőséges dzsihadistáktól. Mostanra - gyakran többhetes ostromok és bombázások után - kiűzték a lázadókat az összes nagyobb városi agglomerációból. Az észak-nyugati Idlib tartomány az utolsó nagyobb terület, amit a kormányellenes erők még ellenőriznek – emlékeztet a Financial Times című lap.

Derát - és a városban élő 2000 lázadót - is napokon át tartották ostromgyűrűben a kormányerők. Mivel esélyük sem volt az ellenállásra, más helyekhez hasonlóan alkut kötöttek nehézfegyvereik feladásáról és a szabad elvonulásról.

Ez a térség neuralgikus pont Szíriában, mivel határos Jordániával és az Izrael által megszállt Golán-fennsíkkal. A kormányerőknek sikerült visszafoglalniuk a jordán határon található Nászib határátkelőt, és így lehetővé tenni a kereskedelmi útvonal újbóli megnyitását.

Tavaly nyár óta viszonylagos nyugalom uralkodott a térségben, mert a szíriai ellenzéket támogató Egyesült Államok és Jordánia úgynevezett „deeszkalációs övezet” felállításáról állapodott meg Moszkvával. A kormányerők azonban az elmúlt hónapokban offenzívába mentek át, hogy visszaszerezzék a térséget. Ezt egy ideig kérdésessé tette Izrael, amely attól tart, hogy az Aszaddal szövetséges iráni és libanoni sííta erők közelebb kerülhetnek a határához. Emiatt többször is támadták a szíriai hadsereg állásait. Most viszont izraeli illetékesek azt mondják: nem bánják, ha az Aszad-erők visszafoglalják a térséget, ha ez azt jelenti, hogy nem kerül az irániak vagy libanoni Hezbollah ellenőrzése alá.

A kormányoffenzíva nyomán több mint 300 ezer ember menekült el a térségből és több százan haltak meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Az elemző szerint a 2026 előtti években eddig nem látott fizetésemelés történt. Az InfoRádió megkeresésére Jávor Balázs azt is mondta, a 2020-as, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény fordulópontot jelentett. A rezidensek majdnem háromszor, a szakorvosok 4,3-szor, a főorvosok pedig 3,7-szer nagyobb reáljövedelemmel bírnak mostanra 2010-hez képest.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló viták során nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország jövőbeli biztonsági elhelyezkedése is kulcskérdés – ám a történelem azt mutatja, hogy Moszkva csak állandó terjeszkedés révén érzi magát biztonságban. A NATO hagyományos katonai fölénye ellenére a demokratikus társadalmak sebezhetőek az orosz nem konvencionális hadviseléssel és manipulációval szemben. Megoldás egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása lenne, amely Európát, Oroszországot és Kínát egyaránt magában foglalja, és amely nem értékalapon, hanem kemény stratégiai érdekek mentén működne. Bár egy ilyen rendszer kialakítása jelenleg nincs napirenden, a koncepció kidolgozása már most fontos, mert elősegítheti az orosz–ukrán konfliktus rendezését is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×