eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2018. március 21.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az új koalíciós kormány programját ismerteti a parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. március 21-én, egy héttel az után, hogy a törvényhozók negyedszer is kancellárrá választották. (MTI/AP/Michael Sohn)
Nyitókép: Michael Sohn

Angela Merkelt is elérték a brémai botrány hullámai

Németországban egyre nagyobb hullámokat ver a menekültügyi hivatal brémai kirendeltségén kirobbant botrány. Vizsgálóbizottság felállítását és Angela Merkel kancellár meghallgatását követeli az ellenzék.

Eddig csak a parlament belügyi bizottsága foglalkozott a kérdéssel, de a berlini törvényhozásban képviselt ellenzéki pártok egyre hangosabban sürgetik a választ arra a kérdésre, hogy a kancellár mikor értesült a brémai menekültügyi hivatalban történt visszaélésekről.

Az év elején hivatalba lépett belügyminiszter ismételten hangoztatta, hogy őt először csak áprilisban tájékoztatták a történtekről.

A botrányt az váltotta ki, hogy Brémában a 2015-ös menekült-áradatot követően csak felületesen ellenőrizték a menedékjogért folyamodók állításait és így – mint utóbb kiderült – terrorgyanús, valamint Németország belső biztonságára nézve veszélyes személyek is tartózkodási engedélyt kaptak.

A menekültügyi hivatal korábbi vezetője a parlament belügyi bizottságában elmondta, hogy 2015 őszétől a túlterheltség miatt zűrzavaros helyzet alakult ki a hivatalban és erről tájékoztatta feletteseit is. Noha egy évvel később új munkatársak felvétele révén megpróbáltak úrrá lenni az áldatlan állapoton, a migránsok folyamatos érkezése miatt ez sem oldotta meg a problémát.

Kit terhel mindezért a felelősség – tette fel a kérdést az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, aki vizsgálóbizottság létrehozását sürgette.

Ehhez azonban partnerre lenne szüksége és az AfD nevü jobboldali párt ugyan szintén hasonló követeléssel állt elő, a szabaddemokraták elnöke hangoztatta, hogy az AfD-vel nem akar közösködni.

Az ugyancsak ellenzéki Zöld- valamint a Baloldali Párt egyelőre a parlament belügyi bizottságán keresztül tárná fel a törvénytelenségeket, és azzal érvel, hogy egy új, önálló vizsgálóbizottság felállítása szükségtelenül elhúzná a történtek feltárását.

A jobboldali AfD, amely szünet nélkül támadja a kancellár migránspolitikáját, az alkotmánybíróságot is bevetné, azzal érvelve, hogy a kancellár 2015 őszén – a törvények semmibevételével - a képviselőház megkérdezése nélkül rendelte el a határok megnyitását a menekültek előtt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×