Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választásra a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó egyik urna a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Budapesten 2015. február 25-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Nem finomkodik a német sajtó a választási hajrában

A német média a magyarországi választás közeledtével számos cikket szentel a témának. Míg a két állami tévécsatorna ezúttal is inkább a Fidesz szempontjából hátrányos fejleményeknek szentel nagyobb teret, az RTL konszernhez tartozó N-TV kevésbé bíráló hangnemet üt meg Magyarországgal szemben.

A konzervatív körökhöz közelálló Die Welt című napilap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky cikke elején megállapítja, hogy a választási kampányt a Fidesz vezeti, de

mégis van egy tényező, amely a pártot erősen aggasztja, és ez a szavazáson való részvétel aránya.

Mint a lap írja, kormánykörökben azt suttogják, hogy minden rendben lesz, ha a választóknak legfeljebb 60 százaléka járul az urnákhoz. Nagyjából ennyi volt 2014-ben is az arány, s akkor a Fidesz komoly győzelmet aratott.

A szociáldemokratákhoz húzó Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy a választás előtt szinte ömlenek a korrupciós vádak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Ebben vezető szerep jut Orbán egykori barátjának, aki idővel megveszekedett ellensége lett. A lap szerint a nagy befolyással rendelkező Simicska Lajos vasárnap bebizonyíthatja, mire is képes, ugyanis szavahihetőségét erősíti, hogy egykor maga is tagja volt annak a hálózatnak, amelyet Orbán a maga és cinkostársai szégyenteljes meggazdagodására épített ki.

Az ugyancsak baloldali Die Zeit kommentárjának már címe is epésen cseng: Európának tovább négy éven át el kell viselnie Orbán Viktort. A lap nem kételkedik abban, hogy a választást a Fidesz, ha nem is annyira fölényesen, mint 2014-ben, de ezúttal is megnyeri, elsősorban azért, mert

az ellenzék igencsak gyenge, és erejét jobbára az egymás közti civakodásra összpontosítja.

A lap szerint a választás után Magyarország folytatni fogja az európai egyesülés menetének fékezését, amihez továbbra is partnereket keres, de ennél messzebb aligha fog merészkedni, mert érdekei az Európai Unióhoz kötik.

A balliberális körökhöz közelálló Frankfurter Rundschau kommentátora már nem olyan biztos a Fidesz választási győzelmében, és a hódmezővásárhelyi polgármesterrel érvel, akinek nem sok esélyt jósoltak a tisztség elnyerésére, mégis legyőzte ellenfelét. A lap felteszi a kérdést, hogy

mennyire győzi meg még mindig a választópolgárokat a március 15-én az iszlám bevándorlás veszélyét hangoztató állítás, hogy Magyarország a Nyugat védőbástyája.

A német nyelvterület alighanem legtekintélyesebb napilapja, a svájci Neue Zürcher Zeitung is a választási kilátásokat elemző kommentárjában Hódmezővásárhelyt említi, mint Orbán Viktort riogató szellemet, és úgy véli, hogy a Fidesz az elmúlt 8 évben sok komoly sikert tud felmutatni, ezért újraválasztása igencsak valószínű, de a közvélemény-kutatások a lakosság fokozódó elégedetlenségéről is tanúskodnak. Mindezt megtetézi a miniszterelnök körébe tartozó személyek arcátlan meggazdagodása. Márpedig – állapítja meg a lap – ez a tény a Fidesz leginkább sebezhető pontja, ami hosszútávon komolyan veszélyeztetheti uralmának fenntartását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×