Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.54
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Berlin, 2018. március 12.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, miután Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével (az előtérben, j) és Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével (b) aláírta a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: Clemens Bilan

Súlyos bírálatok érik a német koalíciós szerződést

Berlinben tegnap délután ünnepélyes keretek között aláírták a nagykoalíciós szerződést. A két kereszténypárt, valamint a Szociáldemokrata Párt között létrejött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat arra, hogy minden eszközzel a jólét megvalósításán fáradoznak. Mégis a 177 oldalas megállapodás alig tér ki arra, hogy miként teremtik meg az ígért jólét feltételeit, és emiatt máris számos bírálat éri Angela Merkel kancellár holnap hivatalba lépő új kormányát.

Angela Merkel kijelentette, az

új kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a szociális piacgazdaság modellje megújuljon egyben pedig megfeleljen a globalizáció és a digitalizáció követelményeinek.

A kancellár síkra szállt amellett is, hogy a jólét a társadalom minden rétegéhez elérjen, és olyan cselekvőképes állam megteremtését helyezte kilátásba, amely szavatolja mind a szociális, mind pedig a közbiztonságot.

A kancellár közös értékeken alapuló és egységesen fellépő Európát sürgetett, mert – mint kifejtette – Németország képtelen egyedül megbírkózni azokkal a kihívásokkal, mint a klímaváltozás, a menekülést kiváltó tényezők felszámolása vagy a méltányos nemzetközi kereskedelem biztosítása. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az amerikai elnök védővám-intézkedéseire utalva megállapította:

„a legfrissebb fejlemények a nemzetközi kereskedelemben például még nem kerültek be a koalíciós megállapodásba, de erre a kihívásra is meg kell találjuk a megfelelő választ”.

A vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió bajorországi testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak vezetője, Horst Seehofer, aki az új kormány belügyminisztere lesz, a koalíciós szerződés szociális vetületét domborította ki:

„nem emlékszem, hogy valaha is volt olyan koalíciós megállapodás, amely Németország szociális dimenzióját ennyire központi témává tette volna”.

Míg Horst Seehofer a koalíciós szerződés pozitív oldalát méltatta, a Szociáldemokrata Párt megbízott elnöke, Olaf Scholz elismerte, hogy

igencsak göröngyös út vezetett a megállapodás felé.

„A negyedik német nagykoalíció nem indult kezdettől fogva szerelmi házasságnak” – állapította meg Olaf Scholz, de hosszas alkudozás eredményeként a két kereszténypárttal együtt felvállalta a Németországgal szembeni felelősségét. Ezt szinte azonnal kétségbe vonta az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner sajtóértekezletén kijelentette:

„a koalíciós megállapodás nem felel meg annak a kihívásnak, amellyel Németországnak jelenleg szembe kell néznie”.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak ennél is élesebben bírálta a nagykoalíciót. „Ha jól megnézzük ezt a koalíciós szerződést, ebben az egykori NDK ötéves tervét láthatjuk viszont, amely fűt-fát igért, valamint az állam jótékony gondoskodását az élet minden területén”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×