A francia börtönökben jelenleg 69 ezer embert tartanak fogva, közülük csaknem 15 ezren külföldi állampolgárságúak, ami azt jelenti, hogy a külföldiek aránya 22 százalék. Az igazságügyi minisztérium azt követően közölte a fenti számokat, hogy az ügyben Guillaume Larrivé, a börtönviszonyokról az elmúlt években több jelentést is készítő republikánus parlamenti képviselő kérdést intézett a tárca vezetőjéhez.

A meglehetősen részletes dokumentumból az derül ki, hogy az első két helyet egy volt gyarmatország, illetve egy egykori francia protektorátus polgárai foglalják el. Az első helyen az algériai állampolgárságú fogvatartottak állnak, számuk 1954, őket követik „szoros versenyben” a marokkóiak, 1895 fővel.

A harmadik legnépesebb csoportot román állampolgárok alkotják, jelenleg 1496-an vannak rács mögött, a negyedik csoport tagjai, 1002 fő, egy szintén volt gyarmatországból, Tunéziából származnak. Ötödik helyen a migránscsempészetben rendkívül aktív albánok állnak 551 fővel, de portugál, kongói, spanyol, török, holland, grúz, olasz vagy éppen szenegáli állampolgárok is képviseltetik magukat pár száz fővel.

A börtönöket kezelő igazságügy-minisztérium utoljára 2008-ban közölt a témában adatokat, akkor azt lehetett tudni, hogy egy évvel korábban, vagyis 2007-ben a külföldi állampolgárságú fogvatartottak száma valamivel több, mint 11 ezer fő volt. Az azóta végbement emelkedés tehát elég jelentősnek mondható.

A tárca képviselői a mostani összesítés kapcsán hangsúlyozták, hogy bruttó számokról van szó, nem tudták ugyanis meghatározni az előzetes letartóztatásban lévők és a jogerősen elítéltek arányát. És az sem lényegtelen, hogy az összesítésbe a kettős állampolgárságú elítéltek nem kerültek bele.

A kérdést eredetileg föltevő Guillaume Larrivé képviselő az adatok közlését követően arra szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul dolgozzon ki akciótervet a külföldi állampolgárságú elítéltek hazatoloncolása érdekében.

A politikus szerint erre azért is szükség van, mert a francia börtönök jelenleg túlzsúfoltak, és szakértői számítások szerint éppen 15 ezer plusz férőhelyre lenne szükség. Egy interjúban Guillaume Larrivé arról is beszélt, hogy Franciaországnak változtatnia kell az Emberi Jogok Európai Bíróságához való viszonyán, e testület jogértelmezése ugyanis szerinte rendkívüli módon megnehezíti a külföldi bűnelkövetők kitoloncolását.

Példaként egy február 1-jén meghozott ítéletet említett, melyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megtiltotta Franciaországnak, hogy kitoloncoljon egy algériai állampolgárt, akit egy francia bíróság terrorizmus miatt ítélt el és tiltott ki francia területről.