Az amerikai Kongresszus alsóházában nagy többséggel elfogadott, Moszkva elleni szankciószigorítás fenyegetné az Európai Unió energiabiztonságát - közölték Brüsszelben.

 Uniós illetékesek szerint a lépés aláássa a Nyugat-Oroszországnak címzett eddigi egységes válaszát arra, hogy Moszkva 2014-ben visszacsatolta a Krímet és támogatást nyújtott a központi ukrán kormánnyal szemben álló kelet-ukrajnai felkelőknek.

 Brüsszelben attól tartanak, hogy a tervezett amerikai lépések kár okoznak majd az orosz kapcsolatokat fenntartó európai cégeknek és az unió számára fontos gáz- és olajipari projekteknek.

 “Az amerikai törvényjavaslat nem szándékosan, de egyoldalú módon befolyásolhatja az EU energiaszektorának érdekeit” - fogalmazott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Juncker azután beszélt, hogy találkozott az uniós biztosokkal, akik egyetértettek vele - mondta egy vezető uniós illetékes.

 Ezt ismételte meg csütörtökön Brigitte Zypries, német gazdasági miniszter, kiemelve: a német cégek várható veszteségei tovább komplikálják Washington és Berlin viszonyát.

 “Ha nem veszik figyelembe az aggodalmainkat, akkor készek vagyunk napokon belül megadni a megfelelő választ... az Amerika az első szlogen nem jelentheti azt, hogy Európa érdekeit utolsóként veszik figyelembe” - tette hozzá egy a Reutersnek név nélkül nyilatkozó uniós illetékes.

 A hírügynökség tudósítója látta azt az EU dokumentum vázlatot, amely “meggyőző biztosítékokat” kér a Fehér Háztól arra, hogy a majdani törvény nem sért majd európai érdekeket.

 A blokk az uniós szabályozás bevetésével készül megvédeni cégeit az Egyesült Államoknak harmadik országokat érintő szankcióival szemben.

Ha a diplomácia nem vezet célra, akkor Brüsszel a Kereskedelmi Világszervezetnél nyújt be panaszt. Emellett olyan, mélyreható válasz előkészítése folyik, ami elrettentené az Egyesült Államokat, hogy fellépjen az érintett európai vállalatokkal szemben - áll még a szövegtervezetben.

Brüsszel viszont sebezhető azáltal, hogy a válaszlépések a 28 tagállam egyöntetű támogatásával tehetők meg és a voksolást befolyásolja majd az egyes országok Moszkvához és Washingtonhoz való hozzáállása.

 Az EU szerint bár az amerikaiak tettek lépéseket az európai aggodalmak eloszlatására és módosították a szankciós törvény tervezetét, de még mindig veszélyeztetik a Oroszországból Ukrajnán át az EU-ba tartó gázvezetékek karbantartását. Ezeken a csöveken érkezik pedig az unió gázigényének egynegyede.

 Brüsszel válaszul azzal fenyegetőzik, hogy akadályozhatja az olyan projekteket, mint a Balti Cseppfolyósított Gáz program. Ezt viszont lelkesen támogatják az olyan tagállamok, mint Lengyelország és a balti köztársaságok, akik hasonló intenzitással ellenzik, hogy az oroszok az összes, velük szemben barátságtalan állam megkerülésével, a Balti-tengeren át szállítsanak gázt Németországba a tervezett Északi-Áramlat 2 vezetéken. Az amerikai szankciók az ebben a projektben résztvevő cégeket céloznák meg.

 Az EU bizottság szerint valójában azonban nyolc projekt szenvedne hátrányt, olyanok, amelyekben például a Shell, a BP és az olasz ENI energiacégek vesznek részt.

Uniós források szerint Juncker úgy fogalmazott, hogy az EU érdekei a Trump és a Kongresszus közötti belharc járulékos veszteségei lesznek.

 Egy név nélkül nyilatkozó európai energetikai illetékes “nagyon keménynek” nevezte a helyzetet és azt mondta: Uniós hivatalnokoktól kértek garanciát arra, hogy megvédik befektetéseiket.