Infostart.hu
eur:
361.61
usd:
310.8
bux:
131406.18
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Mi lesz Irakkal Moszul felszabadítása után?

Mi lesz Irakkal Moszul felszabadítása után?

Bagdadban az emberek az utcán ünnepelték, hogy az iraki vezetésű erők gyakorlatilag visszafoglalták az északi Moszul városát az Iszlám Államtól. Közben a még a városban maradt dzsihadisták a Tigris folyóba ugrálva próbáltak elmenekülni. Al-Abadi iraki miniszterelnök a helyszínre érkezett, hogy bejelentse a győzelmet. Szvetnik Endre összefoglalója.

Hétfő reggel még késett a hivatalos bejelentés, de Irakban már kész tényként kezelték a hírt: az éveken át tartó rémuralom után sikerült visszafoglalni az Iszlám Államtól az ország második legnagyobb városát, Moszult.

A nyolc hónapos ostrom után a szélsőségesek az Óváros szűk sikátoraiban harcoltak, de az amerikaiak által kiképzett iraki különleges egységek itt is elérték a Tigris folyó partját és arra utaltak, hogy rövid időn belül felszámolják az ellenállást.

Az iraki hadsereg szóvivője szerint vasárnap 30 dzsihadista próbált a folyót átúszva elmenekülni.

Az ostrom ára több ezer polgári halott és egymillió menekült volt.

Tudósítók szerint a város felett több helyen füst gomolyog, az utcákon pedig dzsihadista harcosok holttestei hevernek.

Közben a bombázások, robbantások és tüzérségi támadások romjainál mentők és kétségbeesett családtagok próbálják kiásni az esetleges túlélőket.

A kis területre beszorult dzsihadisták női öngyilkos robbantókat küldtek ki a menekülő polgári lakosok soraiban.

Az ostromgyűrűből kiszabadultak között sok az éhező, a sebesült, akinek az arcán félelem ül.

Bár az iraki hadsereg nem közöl hivatalos adatokat, a támadást vezető Iraki Terrorelhárító Szolgálat finanszírozási kérelme alapján 40 százalékosra tehetők az elitegység veszteségei.

Az amerikai védelmi minisztérium közel 1,3 milliárd dolláros költségvetési támogatást kért az iraki erők számára a jövő évre. Közben az ENSZ becslései szerint több, mint 1 milliárd dollárba kerül majd a megsemmisült infrastruktúra helyreállítása.

Moszulban egész negyedek vannak, ahol gyakorlatilag nincs épen maradt épület.

A helyszínre érkezett Haider al-Abadi miniszterelnök azt mondta: vár még a hivatalos győzelmi bejelentéssel, de már azt mondta, hogy véget ért az Iszlám Állam “hamis államisága”.

A nagy kérdés most az, hogy mi lesz Irakkal, miközben a dzsihadisták immár vidéki és jobbára sivatagos területekre szorultak vissza. Kommentátorok megjegyzik, hogy a győzelem ellenére ideológiájukat nem sikerült megsemmisíteni. Fennmarad a sííta-szunnita ellentét, amit Irakban a korábban kormányzó szunnita kisebbség elleni sérelmek is tüzelnek. A régióban pedig mindezt Szaúd-Arábia és szunnita szövetségesei, valamint a sííta Irán ellentéte erősíti.

A többi Öböl-ország által a terroristák pénzelésével vádolt és gázexportőr Katarra kifejtett nyomás arra is rávilágít, hogy

Donald Trump amerikai elnök kormányzatának nincs világos képe arról, hogy hogyan is kell rendezni a regionális ellentéteket.

Mindeközben Irak túlélését az is veszélyezteti, hogy a már így is széleskörű autonómiát élvező, északi kurdok az ősszel függetlenségi népszavazásra készülnek. Mint az Economist magazin utal rá: Irak stabilizálásához Washingtonnak nyomást kell gyakorolnia a kormányra, hogy vonják be az szunnita kisebbséget az ország irányításába.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely a budapesti olimpiáról: ha megállapodunk a kormánnyal, az emberek meggyőzése lesz hátra

Karácsony Gergely a budapesti olimpiáról: ha megállapodunk a kormánnyal, az emberek meggyőzése lesz hátra

Minden korábbinál határozottabban kiállt a budapesti olimpiai és paralimpiai rendezés mellett Karácsony Gergely. A főpolgármester a MOB közgyűlése után az InfoRádiónak adott interjúban egyértelművé tette, hogy a városhoz kell szabni a két kiemelt sporteseményt, nem fordítva, és hogy Budapesten kívüli helyszíneket is be lehetne vonni. Beszélt a szolidaritási adóról szóló egyeztetésekről és arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés hangvétele és munkája megváltozik.

Sulyok Tamás: célkeresztbe kerültem, de nem csupán én, az államfői intézmény is

Még a látszatát is kerülni kell a nem jogállami megoldásoknak Sulyok Tamás államfő szerint, akivel interjú jelent meg. „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.”
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sulyok Tamás nem akar lemondani, Orbán Anita tárgyalást kezd Ukrajnával a kárpátaljai magyarokról

Sulyok Tamás nem akar lemondani, Orbán Anita tárgyalást kezd Ukrajnával a kárpátaljai magyarokról

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×