Manuel Noriega sokáig hasznára vált Washingtonnak: a CIA számára kémkedett, és fontos szövetségesnek tartották északon a Latin-Amerikában terjeszkedő marxista és kommunista ideológia visszaszorításában.

1983-tól 1989-ig azonban gyakorlatilag diktátorként irányította a fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Panamát,

kivette részét a drogkereskedelemből is, és kapcsolatot alakított ki Pablo Escobar kolumbiai drogbáróval.

A tábornok uralma alatt sorra tűntek el politikai ellenfelei, néhányuk kínzás nyomait viselő holttestét később egy volt katonai bázis területén exhumálták.

Mindeközben ő machetével hadonászva mondott gyújtó hangú beszédeket, luxuskörülmények között, kokainos partikon élvezte az életet, és antik pisztolyokat gyűjtött. Volt egy bizarr hobbija is: szerette a terepszínű ruhákba öltöztetett plüssmacikat.

Noriega lojalitása megosztott volt: miközben Kubáról szolgáltatott adatokat Amerikának, panamai útleveleket árult Fidel Castro titkosügynökeinek, és egy-egy dokumentumért ötezer dollárt kért.

Az Egyesült Államok egy ideig tűrte a panamai „narko-kleptorkráciát”,

de a nyolcvanas évek végén elszakadt a cérna.

Közeledett az idő, amikor vissza kellett adni a Panama-csatorna feletti ellenőrzést az országnak, és Washington számára egyre kínosabbá vált addig hasznos szövetségese. Kezdték követelni Noriega elmozdítását, és vádat emeltek ellen drogcsempészet miatt. A panamai vezér erre Amerika-ellenes tüntetéseket szervezett és háborút hirdetett.

Ezt követően 1989-ben 27 ezer amerikai katona szállta meg az országot, magukkal vitték Noriegát, és nem számított az, hogy egy szuverén ország vezetője volt, az Egyesült Államokban bíróság elé állították, majd bebörtönözték. Az invázióban becslések szerint többszázan vesztették életüket.

Noriega ezt követően

20 éven át raboskodott amerikai, majd francia börtönben.

Élete utolsó éveit pedig egy panamai fegyházban töltötte, miután bűnösnek mondták ki politikai ellenfelei meggyilkolása miatt.

Néhány éve jóindulatú agydaganatot fedeztek fel nála, amely tavaly gyors növekedésnek indult.

Az év elején egy bíróság házi őrizetre változtatta büntetését. Márciusban hajtottak végre rajta műtétet és azóta kómában tartották.

A volt diktátor két évvel ezelőtt sajátos módon bocsánatot kért „azoktól, akiket megsértett, akiknek életére kihatott és akiket megalázott tetteivel”.