Infostart.hu
eur:
361.3
usd:
317.81
bux:
144297.56
2026. július 28. kedd Szabolcs
Hogyan lett Amerika ellensége a plüssmacis diktátor?

Hogyan lett Amerika ellensége a plüssmacis diktátor?

Amerika egyik legfontosabb szövetségese volt, de végül a baráti hatalom megszállta országát, őt pedig börtönbe vetette – 83 éves korában meghalt Manuel Noriega tábornok, a közép-amerikai Panama volt diktátora.

Manuel Noriega sokáig hasznára vált Washingtonnak: a CIA számára kémkedett, és fontos szövetségesnek tartották északon a Latin-Amerikában terjeszkedő marxista és kommunista ideológia visszaszorításában.

1983-tól 1989-ig azonban gyakorlatilag diktátorként irányította a fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Panamát,

kivette részét a drogkereskedelemből is, és kapcsolatot alakított ki Pablo Escobar kolumbiai drogbáróval.

A tábornok uralma alatt sorra tűntek el politikai ellenfelei, néhányuk kínzás nyomait viselő holttestét később egy volt katonai bázis területén exhumálták.

Mindeközben ő machetével hadonászva mondott gyújtó hangú beszédeket, luxuskörülmények között, kokainos partikon élvezte az életet, és antik pisztolyokat gyűjtött. Volt egy bizarr hobbija is: szerette a terepszínű ruhákba öltöztetett plüssmacikat.

Noriega lojalitása megosztott volt: miközben Kubáról szolgáltatott adatokat Amerikának, panamai útleveleket árult Fidel Castro titkosügynökeinek, és egy-egy dokumentumért ötezer dollárt kért.

Az Egyesült Államok egy ideig tűrte a panamai „narko-kleptorkráciát”,

de a nyolcvanas évek végén elszakadt a cérna.

Közeledett az idő, amikor vissza kellett adni a Panama-csatorna feletti ellenőrzést az országnak, és Washington számára egyre kínosabbá vált addig hasznos szövetségese. Kezdték követelni Noriega elmozdítását, és vádat emeltek ellen drogcsempészet miatt. A panamai vezér erre Amerika-ellenes tüntetéseket szervezett és háborút hirdetett.

Ezt követően 1989-ben 27 ezer amerikai katona szállta meg az országot, magukkal vitték Noriegát, és nem számított az, hogy egy szuverén ország vezetője volt, az Egyesült Államokban bíróság elé állították, majd bebörtönözték. Az invázióban becslések szerint többszázan vesztették életüket.

Noriega ezt követően

20 éven át raboskodott amerikai, majd francia börtönben.

Élete utolsó éveit pedig egy panamai fegyházban töltötte, miután bűnösnek mondták ki politikai ellenfelei meggyilkolása miatt.

Néhány éve jóindulatú agydaganatot fedeztek fel nála, amely tavaly gyors növekedésnek indult.

Az év elején egy bíróság házi őrizetre változtatta büntetését. Márciusban hajtottak végre rajta műtétet és azóta kómában tartották.

A volt diktátor két évvel ezelőtt sajátos módon bocsánatot kért „azoktól, akiket megsértett, akiknek életére kihatott és akiket megalázott tetteivel”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Újabb ország szállna be a háborúba, újra mozgósíthat Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Újabb ország szállna be a háborúba, újra mozgósíthat Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Orosz katonai elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy Észak-Korea után Irán is katonákat küld Oroszország oldalán Ukrajnába, hivatalosan Kijev kereskedelmi hajókra mért csapásai miatt. Az orosz tisztségviselők váltig állítják, hogy nem lesz újabb mozgósítási hullám, éppen úgy, ahogy a legutóbbi ilyen lépés előtt is tették. Nyugati elemzők úgy vélik, az újabb sorozásra a szeptember 20-i választások után kerülhet sor. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×