Nemrégiben Fabio Panetta, az EKB vezető döntéshozó testületének tagja világosan fogalmazott: az előttünk álló időszak izgalmas és bizonytalan egyszerre. Érdemes odafigyelnünk, hiszen ami ma Brüsszelben vagy Frankfurtban történik, az holnap már Magyarországon is befolyásolhatja a hitelkamatokat, vállalkozások finanszírozását, sőt akár a mindennapi árakat is.

A számok magukért beszélnek. Tavaly még 4,5 százalékos volt az alapkamat az eurózónában, ma már ennek a fele sem. Júniusban a jegybanki célértéknek megfelelően 2,0 százalék lett az infláció, ennek megfelelően az EKB már nyolcszor vágta meg a kamatokat. Jelenleg 2,15 százalékon áll az európai alapkamat.

Miért történik mindez? Mert a gazdaság motorja egyre köhög. A növekedés gyengül, és a döntéshozók attól tartanak, hogy a recesszió szele belengheti az eurózónát. Panetta üzenete világos: ha a gazdaság tovább gyengélkedik, az EKB-nak nincs más választása, mint még olcsóbbá tenni a pénzt.

A jövő egyelőre ködös. Bár az infláció várhatóan 2026 elejére 1,4 százalékra csökken, utána újra visszakapaszkodik 2 százalékra. És a világgazdaság zűrzavara – kereskedelmi háborúk, háborús konfliktusok – is a kamatok mérséklése felé tolják el a központi banki döntéshozók preferenciáit.

Panetta szerint az EKB vezetése nem kapcsolhatja be a robotpilótát. Minden egyes ülésen újra és újra fel kell mérni, mit kíván az adott helyzet. Az elmúlt évek tanulsága egyszerű, de kemény: ha az infláció felpörög, gyorsan kell lépni, ahogyan akkor is, ha bezuhan.

A helyzet változásai és az Európai Központi Bank döntései a magyar vállalatok számára is komoly jelentőséggel bírnak. Ha az EKB tovább csökkenti a kamatokat, az valószínűleg a forint kamatszintjét is lefelé húzza majd. Ez jobb hiteleket, olcsóbb finanszírozást hozhat mindenkinek, aki beruházni, fejleszteni, építkezni szeretne.

De az érem másik oldala is fontos. Kamatot a jegybank jellemzően akkor vág, amikor a reálgazdaság motorja akadozik. A gyengülő európai gazdaság, a visszaeső német és francia exportpiacok pedig közvetlenül érinthetik a magyar gazdaságot is. Hiába lesz tehát olcsóbb a hitel, ha közben kevesebb a megrendelés.

A következő hónapokban minden egyes EKB-döntés olyan dominóhullámot fog elindítani, melynek rezgései a magyar gazdaságon is végigfutnak majd. Egy biztos: a következő időszakban minden eddiginél nagyobb figyelmet érdemel, hogy milyen döntések születnek Frankfurtban – mert azok nagyon is hatással lesznek a magyar mindennapokra.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense