Egyre nagyobb az adatéhségünk és egyre többet küldünk és fogadunk az interneten. A Financial Times írása szerint Nagy-Britanniában például az országos áramfogyasztás 10 százalékát adja az adatforgalom.

Ennek egyharmada megy el az adathálózat fenntartására, egyharmadát adja a különböző internetes eszközök fogyasztása és a fennmaradó egyharmadot pedig a különböző adatközpontok, szerverparkok fogyasztása.

A lap szerint az egyszerű fogyasztók adatforgalmazása is folyamatosan nő. Korábban a pornográfiára voltak a leginkább kíváncsiak az internetezők, manapság a YouTube dominál, amelyen tömegek nézik a jópofa macskás videókat és egyéb klipeket. Emellett megugrott a közösségi médiahasználat is, ami szintén egyre nagyobb energiafogyasztáshoz vezet.

Az FT azt is megjegyzi: a különböző okoseszközök, például internetre kapcsolt hűtők vagy termosztátok sokkal kevésbé terhelik az elektromos hálózatot. Kevesebb adatot forgalmaznak és ha gazdáik úgy tartják, hogy túl sokat fogyasztanak, akkor le tudják kapcsolni azokat.

A nagyfelbontású videók és egyéb internetes tartalmak esetében azonban nem követik nyomon, hogy azok ide-oda történő küldözgetése mennyire energiaigényes, hiszen átalánydíjat fizetnek az nethez való hozzáférésért.

Iain Bitterlin, a Leeds-i Egyetem professzora szerint a jövőben a netezőknek már a fogyasztás mértékében kell majd fizetniük és egyfajta aranykorként tekintünk majd vissza azokra az időkre, amikor korlátlan mennyiségű adathoz fértünk hozzá.

Emellett, mondja a professzor, politikai okokból a hálózatokat a drágább, megújuló energiaforrások hajtják majd. Viccesen még azt is felvetette: a jövőben megjelenik majd a YouTube-on egy olyan üzenet, hogy csak akkor lehet használni, amikor süt a nap és fúj a szél.

Mint az FT felveti, az internet akkor maradhat hatékony, ha elkezd hasonlítani az emberi agyra és ha rendszeresen felejt és kiszűr lényegtelen információkat.

Mindez arra kényszeríti majd a felhasználókat, hogy jobban átgondolják mit mentenek el és osztanak meg.