Bár 14 nyugati ország szervezetei és sportolói – néhány kivételtől eltekintve - azért kampányoltak, hogy kollektíven büntessék meg az orosz sportolókat az országuk kormánya által támogatott doppingolás miatt, a NOB végül nem rótt ki kollektív büntetést.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amelynek elnöke, Thomas Bach Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes barátja, az egyes sportágak szakszövetségeire hárította a döntés terhét, hogy eltiltanak-e orosz sportolókat a riói olimpiától.

A NOB ezzel szembement a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA ajánlásával, amely egy nemrég kiadott vizsgálati jelentés alapján teljes tilalmat akart az oroszokra – függetlenül attól, hogy ki doppingolt közülük és ki nem.

Az úgynevezett McLaren-jelentés ugyanis úgy találta, hogy a 2014-es szocsi téli olimpián az orosz szövetségi állam közreműködésével szedtek illegális készítményeket az orosz sportolók.

Annak ellenére, hogy a NOB nem volt hajlandó a teljes válogatott eltiltására, szigorú feltételeket szabott: az oroszoknak független, külföldi laborokban folytatott vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk hogy nem használtak tiltott szert és a két hét múlva induló olimpia idején is szigorú ellenőrzésekre kell felkészülniük.

Az amerikai doppingellenes ügynökség, a USADA szerint a NOB „döntésével azt demonstrálta, hogy nem tud vezető szerepet játszani”, és „zavart és káoszt” okozott.

Míg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség fenntartotta az orosz atléták eltiltását, addig a teniszezők szervezete gyorsan engedélyezte hét orosz teniszező indulását Rióban.

Ironikus módon a doppingügyet kirobbantó és arról információt szolgáltató Julia Sztyepanova nem indulhat a játékokon, mivel ő maga is doppingolt korábban.

Vitalij Mutko sportminiszter – aki nemkívánatos személy Rióban - háláját fejezte ki a NOB-nak, miközben hazájában megkönnyebbüléssel fogadták a hírt. Mutko ugyanakkor hozzátette: az orosz atlétákat eltiltották, miközben „többtucat más országbeli, korábban doppingoló atlétáról tudnak, akik ott lehetnek az olimpián”.

Alekszander Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság vezetője „hatalmas nyomás alatt hozott kompromisszumos döntésnek” nevezte a NOB lépését. Az orosz versenyzőkre nem vonatkozik az ártatlanság vélelme, hanem nekik kell majd bizonyítaniuk, hogy tiszták – mondta.

Az állami kézben lévő Match TV közben az 1970-es évektől kezdve közölte doppingoláson ért amerikai versenyzők névsorát, azt állítva, hogy az amerikaiak mozgatták az orosz doppingbotrány szálait a háttérben. Szvetlana Horkina olimpiai bajnok tornász pedig arra figyelmeztette csapattársait, hogy „valószínűleg további csapdákra kell számítaniuk Rióban”.

Horkina hozzátette: ügyesen szervezett dologról volt szó, nem adtak elég időt az oroszoknak, hogy fellebbezhessenek a vádak ellen. „El kell ismernünk, hogy ellenfeleink és ellenségeink jól csinálták” – fogalmazott.