A tiltakozások ellenére aláírta az ellentmondásos új médiatörvényt Andrzej Duda elnök. Ennek lényege, hogy a gyakorlatban az új, konzervatív kormány ellenőrzése alá kerül a közszolgálati rádió és televízió.

Az államfő azzal indokolta, hogy szentesíti az Európai Unió által bírált jogszabályt, hogy "pártatlan, objektív és hiteles" médiát akar. Az elnöki szóvivő hozzátette: az államfő szerint a lengyel sajtó - jelenlegi formájában - nem garantálja az objektív tájékoztatást.

Az új törvény értelmében a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezéséről, vagy elmozdításáról ezentúl a pénzügyminiszter és nem a Nemzeti Hírközlési Tanács dönt.

A jelenlegi szerkesztőknek, igazgatóknak és felügyelőtanács-tagoknak pedig azonnali hatállyal felmondanak.

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság Pártja, a PiS korábban azt mondta: a Nemzeti Operához és a Nemzeti Múzeumhoz hasonló állami kulturális intézménnyé akarja formálni az állami tulajdonú PAP hírügynökséget, valamint a lengyel rádiót és televíziót.

Októberi választási győzelme óta a PiS képviselői több ellentmondásos törvényt is megszavaztak a lengyel Szejmben.

Ezek közül a legnagyobb vitát - és tömegtüntetéseket - az Alkotmánybíróság összetételéről szóló jogszabály váltotta ki. A testületben a törvény nyomán túlsúlyba kerültek a kormánypárti bírák, ami azt jelenti, hogy a PiS kevesebb ellenállásra számíthat gazdasági reformprogramjának végrehajtásakor.

Európa legfőbb jogvédő testülete, az Európa Tanács a héten arra sürgette Duda elnököt, hogy ne írja alá a médiatörvényt, ő azonban ezt mégis megtette.

Az Európai Bizottság már két ízben figyelmeztette Varsót, hogy közbeléphet. A jövő héten - példátlan módon - a Bizottságban vitát tartanak lengyel jogállamiság helyzetéről.

Mint a Guardian című lap megjegyzi, ez elméletileg azzal zárulhat, hogy Varsótól megvonják a szavazati jogot az Unió egészét érintő kérdésekben.

Jean-Paul Juncker, bizottsági elnök azonban jelezte: nem valószínű, hogy ezzel a szankcióval élnének. "Most megbeszéléseket folytatunk Lengyelországgal. Nem tartunk még ott, ne dramatizáljuk túl a helyzetet" - mondta Juncker, aki "barátinak és jónak" nevezte Varsó és Brüsszel viszonyát, annak ellenére, hogy az új lengyel kormány erősen euroszkeptikus beállítottságú.