Merész célkitűzést fogalmaztak meg a G7-es csúcs résztvevői Bajorországban: azt akarják, hogy a világgazdaság viszonylag rövid időn belül kezdje meg az átállást a fosszilis fűtőanyagokról a megújuló energiahordozókra és az atomenergiára, hogy mérsékeljék az éghajlatváltozás káros hatásait.

A világnak lépéseket kell tennie, hogy 2050-re a 2010-es szinthez képest 70 százalékkal visszafogja a klímaváltozást elősegítő gázok emisszióját, azaz közelebb kell kerülni az úgynevezett "dekarbonizáció" megvalósításához.

Ezt a kifejezést rendszeresen használják a klíma-politikával foglalkozó szakértők, aktivisták és politikai vezetők, az éghajlatváltozást leginkább elősegítő gáz, a széndioxid alkotóelemére, a szénre utalva.

A G7-ek vezetői most azt a célt fogalmazták, meg, hogy az energiatermelés, az ipar és a közlekedés szereplői radikális változásokat vezessenek be.

Egyrészt adják fel a szén, a földgáz és a kőolaj alkalmazását, vagy amíg használják ezeket az energiahordozókat, fejlesszenek ki olyan, kereskedelmileg is életképes technológiát, amivel kivonják a légkörből a kibocsátott üvegházhatású gázokat és azokat valahol tárolják.

Egyes vélemények szerint a G7-ek egyelőre nem kötelező jellegű ajánlást tettek és a nagy kérdés az, hogyan valósítják meg ezt a célt a fejlődő és feltörekvő gazdaságokkal egyetértésben.

Ahhoz, hogy megtegyék az első lépéseket, a célkitűzéseket törvénybe kell iktatniuk saját országaikban. Ezt követően el kell érniük, hogy a fejlődő és feltörekvő államok, amelyek gyors ütemben akarják kiemelni lakosságukat a szegénységből, vállalják, hogy - számukra még költségesebb módon - dekarbonizálják gazdaságaikat.

Ugyanakkor valójában a G7-ek között sincs teljes egyetértés: Németország és Franciaország előbbre tart, mint például Kanada és Japán. Viszont miközben a németek hátat fordítottak a nulla emissziót jelentő atomenergiának, a franciák kitartanak mellette.

A fejlett, de nem G7-es ipari országok közül a tavalyi G20-as csúcs házigazdája, Ausztrália erősen vonakodott attól, hogy napirenden tartsák a klímaváltozás kérdését.

A világ országai az év végén, Párizsban próbálnak majd megállapodni egy új nemzetközi klíma-egyezményről. Ennek célja az lesz, hogy az ipari forradalom előtti időkhöz képest 2 Celsius fok alatt tartsa a világon az átlaghőmérséklet emelkedését és a G7-ek elhatározása fontos mérföldkő ezen az úton.