A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) ügyvezetője, Tanja Gönner a dpa német hírügynökségnek azt mondta, hogy a kínai állami támogatásokkal létrejött túlkapacitások akadálytalanul áramlanak az Európai Unió belső piacára, miközben Peking célja, hogy a kulcsfontosságú technológiai ágazatokban világpiaci vezetővé váljon.

Gönner ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európának vannak lehetőségei a kihívások kezelésére. Rámutatott: a világkereskedelem mintegy 60 százaléka továbbra is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint zajlik, és számos partner elkötelezett a szabályalapú kereskedelem mellett. Fontos jelzésnek nevezte, hogy az Európai Unió olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat is tető alá hoz, amelyek éveken át elakadtak.

Ezek közé tartozik az Európai Unió és a Mercosur-tagállamok - Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay - közötti kereskedelmi megállapodás, amely május elején ideiglenesen hatályba lépett. Az egyezmény célja a kereskedelmi akadályok és vámok fokozatos leépítésével az áruk és szolgáltatások cseréjének ösztönzése.

A BDI szerint

Európának határozottabban kell fellépnie Kínával szemben,

ugyanakkor nem cél a teljes gazdasági elszigetelődés. A szervezet gyorsabb uniós reakciókat és a politika, valamint a gazdaság közötti szorosabb együttműködést sürget.

A BDI már 2019-ben a német Kína-politika újragondolását szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy a piacgazdaság ellenálló képességét erősíteni kell. A német kormány 2023-as Kína-stratégiája Pekinget egyszerre nevezi partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak.

Az úgynevezett első "Kína-sokk" a szakirodalomban Kína 2001-es WTO-csatlakozását követő időszakot jelöli, amikor az olcsó kínai termékek tömegesen jelentek meg a világpiacon. Miközben a német ipar hosszú ideig profitált a kínai keresletből - különösen az autó- és gépiparban -, a német autógyártók mára egyre nehezebb helyzetbe kerültek a kínai piacon, az európai piacokon pedig számos ágazatban államilag támogatott kínai vállalatok erős árversenye jelent kihívást.