A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság 2026 folyamán terjeszt elő jogszabálytervezetet a Frontex megreformálására. Ennek fő indokai:

• az új Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása;
• a fokozódó migrációs nyomás az EU külső határain;
• a hibrid fenyegetések és biztonsági kihívások;
• a kitoloncolások (visszatérítések) hatékonyabb megszervezése.

Az új migrációs paktum egyik fontos része az, hogy növeljék a harmadik országba való visszatérések számát, vagyis az illegálisan érkezők visszatérjenek az EU határain kívülre.

Mint az InfoRádióban Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta, jelenleg az Európai Unióból kiutasítottak csak nagyjából 20 százaléka tér vissza az adott országba. Ennek az aránynak a növelését várják a Frontextől, ezért erősítik meg a szervezetet és bővítik a hatáskörét.

Emlékeztetett: a Frontex egyik feladata a határvédelem, de ezen kívül

• végez hírszerzési jellegű feladatokat is,
• okmányvizsgálatot,
• az embercsempész hálózatok elemzését és
• különféle közös tengeri műveleteket, valamint
• a visszatérési műveletekben is részt vesz.

Az EB szerint most az a gond, hogy a Frontex hatékonysága nagyban függ attól, hogy melyik tagállam mennyi embert küld, milyen járműveket – hajót, repülőt –, milyen technikai eszközöket biztosít a visszatéréshez. Azt szeretnék, hogy a Frontexnek több saját felszerelése, saját állománya és nagyobb önállósága legyen.

Ennek előnye az lenne, felgyorsulna a visszatérési folyamat, amiben többen is vehetnének részt, hiszen a Frontex könnyebben tudna intézkedni. De kockázatai is vannak: egyes országok attól tartanak, hogy ha csökken a Frontex függése a tagállamoktól, azzal a tagállamok önállósága, szuverenitásának bizonyos részei kerülhetnének feladásra. Emellett bizonyos emberi jogi szervezetek attól is tartanak, hogy a visszatérések a migránsok emberi jogait sérthetnék – sorolta Balogh Máté Gergely.

A Frontex reformja a már elfogadott migrációs paktum végrehajtásának az egyik eleme, most az intézményeket próbálják „hozzászabni ehhez” – jegyezte meg a kutató, hozzátéve, hogy ez azért hosszabb folyamat lesz, évekbe is telhet, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 10 ezer fős a Frontex állománya, amit 30 ezresre szeretnének duzzasztani.

„De más problémák is vannak. Például a visszatérési folyamatnak nagyon fontos eleme lenne az, hogy legyenek a harmadik országukban úgynevezett »return hub« helyek, vagyis visszatérési központok. Ennek érdekében a Frontex megpróbál együttműködési megállapodásokat kötni az unión kívüli országokkal, de egyelőre még nincsenek ilyen központjai az EU-nak” – derült ki Balogh Máté Gergely szavaiból.

Összegzésül hozzátette: a változás tehát az lenne, hogy a hangsúly áthelyeződjön az eddig is érvényben lévő szabályok betartására, és az illegális migránsok visszatérésének 20 százalékos arányát megemeljék, sokkal több kiutasított migráns távozzon.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.

(A nyitóképen: Illegális bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote szigetén fekvõ Arrecife kikötõjébe 2026. május 9-én. A spanyol tengeri mentõszolgálat 59 észak-afrikai migránst mentett ki a tengerbõl a szigetcsoport partjai közelében.)