A brit szigetország körüli vizeken naszádok járőröznek, a La Manche csatorna alatti alagút megközelíthetetlen és legújabban hőérzékelő berendezés is védi, a kamionsofőrök pedig éberek, mert ha a vámnál potyautast találnak a kocsijukon, több ezer eurós büntetés vár rájuk.

Régebben viszonylag könnyű volt már mozgó kamionokra felugrálni, elbújni az alváz alatt vagy a tetőn, a szellőzőben, esetleg feltörni az ajtót és bemászni a raktérbe. Magyar sofőrök is áldozatául estek ilyesminek, és Londonból rendszeresen utazott Doverbe egy angliai végzettségű magyar ügyvéd, hogy bizonyítani igyekezzen a sofőrök ártatlanságát. Immár a teherautóparkok is megközelíthetetlenek az illegális határátlépők számára.

2003-ban oszlatták fel a francia hatóságok a hírhedt Sangatte menekülttábort, ahonnan tucatjával indultak útra Anglia felé afrikaiak. Ekkor a brit határőrség új módszerhez folyamodott: Calaisban jelölte ki az országhatárt, ott ellenőrzi az útleveleket és szűri ki a nemkívánatos személyeket. A hamis vagy érvénytelen okmányokkal felszerelt afrikaiak, főként eritreaiak és szenegáliak, már nem próbálkoznak, de el sem távoznak Calaisból, hanem ott verődnek össze, két telepüket Dzsungel I. és Dzsungel II. néven ismerik a helybéliek. A táborokban működik a maffia, és gyakoriak a verekedések, legutóbb két szemben álló csoport tagjai vasrudakkal ütötték egymást.

Calais polgármestere azt kéri a brit miniszterelnöktől, hogy a határt helyezze vissza Doverbe, menjenek át az afrikaiak oda és ott kérjenek politikai menedéket.

Ám a La Manche másik oldaláról már nehéz visszazsuppolni a nemkívánatos bevándorló-jelölteket, hónapokig tarthat minden kérelem elbírálása, ott alakulnának ki táborok.

Nagy-Britannia befogadó ország, lakossága húsz év alatt tíz százalékkal nőtt a bevándorlás következményeként. De hasznavehetetlen bevándorlókra nincs szüksége, és most még az a sóhaj is el-elhangzik velük kapcsolatban, hogy "csak az ebolát be ne hurcolják!"