Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Kevesebbet isznak a franciák

Kevesebb és jobb minőségű alkoholt fogyasztanak a franciák, derül ki a Vállalkozás és Megelőzés nevű egyesület vizsgálatából. Az eredményeket a kérdéssel foglalkozó egészségügyi kutatók megkérdőjelezik, annál is inkább,mivel az azokat közlő szervezetet mintegy húsz alkoholgyártó cég hozta létre és működteti.

Évente átlagosan 86 liter bort fogyasztanak a franciák, ami csaknem háromszor kevesebb az 1961-ben mért évi 257 literes átlagszintnek. A Vállalkozás és Megelőzés nevű egyesület által végzett tanulmány egyik legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az emberek a korábbi évtizedekhez képest kevesebb és jobb minőségű alkoholt fogyasztanak.

A konkrét adatokat illetően a kutatás megállapítja, hogy a lakosság 11 százaléka naponta, 39 százaléka hetente, 24 százaléka pedig havonta iszik valamilyen szeszes italt. Az alkoholra költött éves átlagkiadás 2012-ben fejenként 322 euróra rúgott, ami mai árfolyamon 96 ezer forintnak felel meg. Ez az összeg a 2008-ba mért 301 eurós szinthez képest csaknem hét százalékos emelkedést jelent.

Az alkoholproblémákra szakosodott egészségügyi kutatók körében a biztosítékot a tanulmány azon megállapítása verte ki, miszerint a 18 és 35 év közötti korosztály körében az alkoholfogyasztás elhanyagolhatónak tekinthető. A téma egyik elismert szakértője szerint ez az állítás egyszerűen nem igaz. Catherine Hill hangsúlyozza, hogy a fiatalok fogyasztási szokásai az utóbbi években valóban megváltoztak,és ma alapvetően szombat este isszák le magukat, de akkor nagyon.

A kutató szavaiból az derül ki, hogy amennyiben az ivás gyakoriságát veszik figyelembe, úgy valóban elhanyagolhatónak nevezhető a jelenség, de a kép rögtön megváltozik, ha a figyelem az éves szinten elfogyasztott alkohol mennyiségére irányul. Catherine Hill és társai a fentiek mellett azt is erősen kifogásolják, hogy a vizsgálatot egy olyan szervezet végezte, amelyet alkoholgyártók és kereskedők finanszíroznak, szerintük önmagában ez a tény megkérdőjelezi a számok objektivitását, hangsúlyozva, hogy megítélésük szerint a franciák továbbra is túl sok alkoholt fogyasztanak.

Ez utóbbi megállapítás azonban ugyancsak szubjektívnek tűnhet, hiszen meglehetősen nehéz meghatározni az elfogyasztható optimális alkoholmennyiséget egy olyan országban, ahol a borfogyasztás a kulináris hagyományok szerves részét képezi. A fogyasztás visszaesését mindenesetre a statisztikai hivatal két évvel ezelőtti felmérése is megerősítette, az akkori számok szerint egy francia 59 liter bort iszik meg évente, ami valóban háromszor kevesebb az 1961-ben mért szinthez képest.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×