Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai védelmi kontaktcsoportnak a NATO védelmi miniszteri találkozója mellett tartott ülésén a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2026. június 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Egyre keményebben vádolja eddigi segítőit Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.

Zelenszkij, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, azt mondta, hogy Kijev partnerei hivatalosan a közel-keleti harci cselekményekkel indokolták a szállítmányok csökkenését.

„Legalábbis ezt a hivatalos indoklást kaptuk partnereinktől, elsősorban az Egyesült Államoktól, de az európaiaktól is. (...) Nem tudom, vannak-e más okok is a Közel-Kelet mellett. Lehet, hogy ezek a politikai lépések arra irányulnak, hogy Ukrajna – fogalmazzunk úgy – engedékenyebb legyen. Véleményem szerint ez is közrejátszik. Tisztában vagyunk vele, hogy ez komoly kihívás” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a külügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak fogait összeszorítva mindent meg kell tennie” annak érdekében, hogy a partnerek fokozzák a ballisztikus rakéták ellen bevethető légvédelmi eszközök szállításait.

Az UNIAN korábban arról számolt be, hogy Zelenszkij legutóbbi fehér házi látogatása alkalmával Donald Trump amerikai elnök elutasította ukrán hivatali partnere további 300 darab Patriot-rakéta szállítására vonatkozó kérését. Trump amerikai készlethiánnyal magyarázta döntését és közölte, hogy Washingtonnak szüksége van ezekre az eszközökre saját közel-keleti bázisai védelmére. Az amerikai elnök mindemellett továbbra is vonakodik megadni a Patriot-rakéták gyártási engedélyét Ukrajnának.

Olha Resetilova katonai ombudsman – akit szintén az UNIAN idézett – szerdán arról számolt be, hogy mintegy 16 ezer külföldi önkéntes harcol az ukrán fegyveres erők oldalán. A katonai ombudsman erről az Ukrajnában működő külföldi diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott tanácskozáson beszélt. Mint mondta, ezek a katonák legalább 72 ország állampolgárai, csaknem 40 százalékuk pedig latin-amerikai országokból érkezett.

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×