Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

"A legsúlyosabb válságot éljük át 1921 óta"

Irakban egyes politikusok már az ország felosztásáról beszélnek, mert a hadsereg egyre kevésbé tudja egyben tartani az államot. Az északi területeken a központi hatalommal szemben álló kurdok és szunniták az urak, sok katona pedig dezertál.

Irak síita többségű kormánya kezdi elveszíteni az ellenőrzést az ország jelentős területei felett.

Április 23-án hadsereg támadást indított Havidzsa szunnita többségű városban az ottani tüntetők ellen. Egyes tudósítások szerint 50-en, mások szerint 170-en haltak meg és 110-en megsebesültek. A szunniták tüntetései mindennapossá váltak és a tiltakozókat gyakran fegyveresek védik.

A hatóságok szerint ilyen fegyveresek raboltak el és végeztek ki öt civil ruhás katonai hírszerzőt.

Egyre több az olyan katona, aki nem hajlandó tüzet nyitni a tüntetőkre és inkább dezertál a hadseregből, mondta Nadzsmaldin Karim, az iraki kurd területen fekvő Kirkuk kormányzója az Independent című brit lapnak. Kirkuk közelében fekszik a korábban említett incidens helyszíne, Havidzsa is.

A kurdok saját katonasága elfoglalta a város körül az iraki hadsereg által elhagyott posztokat - erősítette meg a korábban Amerikában orvosi praxist folytató Karim. Tagadta ugyanakkor, hogy a kurd régió vezetése magának akarja kisajátítani az ottani olajmezőket.

Az Independent szerint egyre rosszabb a kurdok és az iraki központi kormány viszonya, és emiatt Kirkukban egyre gyakoribbak a terrortámadások.

Movaffak al-Rubaj volt iraki nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta a lapnak, hogy első ízben hallotta, hogy iraki politikusok komolyan felvetették az ország felosztását. "1921, az iraki állam létrehozása óta a legsúlyosabb válságot éljük át" - mondta, és hozzátette: szerinte a terület felosztása olyan véres konfliktussal járna, mint amilyen a modern kori India és Pakisztán létrejöttét kísérte.

Az iraki szunniták december óta egyre hangosabb, de a múlt hétig békés kampányt folytattak a nagyobb polgári és politikai jogokért. Például azt állítják, hogy diszkriminálják őket a munkaerőpiacon, és hogy a rendőrség névtelen feljelentések alapján elvihet, megkínozhat és eltüntethet terrorizmussal meggyanúsított személyeket.

Az iraki kormány közben megvonta tíz tévéállomás, köztük az Al-Jazeera működési engedélyét, és ezt azzal indokolta, hogy a szektás összecsapásokról tudósítva erőszakot szítottak. Tavaly a BBC és az Amerika Hangja is tiltólistára került. Emellett kijárási tilalmat hirdettek ki Anbar szunnita tartomány teljes területére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×