Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma

Van-e még esélye Nicolas Sarkozynek a győzelemre?

Május 6-án végleg eldől, hogy a következő öt évben ki lesz Franciaország államfője. Mivel péntek éjféltől ismét életbe lép a kampánycsend, a közvélemény-kutatók sorra közlik a választások előtti utolsó felméréseik eredményét, és mindegyik a szocialista Francois Hollande-ot hozza győztesként. Nicolas Sarkozy hívei azonban továbbra is állítják: a leköszönő államfőnek még van esélye a győzelemre. A kérdés az, hogy mekkora?

Csütörtök este Francois Bayrou, a jobbközép jelöltje, aki az első fordulóban meglehetősen siralmas eredményt ért el, általános meglepetésre közölte: személy szerint Francois Hollande-ra fog szavazni vasárnap. A politikus hangsúlyozta: nem ért egyet ugyan a szocialista jelölt programjával, de képtelen az elmúlt egy hétben a szélsőjobbal kacérkodó Nicolas Sarkozyre szavazni.

Bayrou ugyanakkor tartózkodott attól, hogy a rá választóknak tanácsot vagy útmutatást adjon, így a jobbközépre voksolóknak saját lelkiismeretük szerint kell szavazniuk május 6-án. Az már csak a választások után derül ki, hogy ennek a kormánypárti politikusok szerint teljesen összefüggéstelen és mindössze egy személyt, azaz Bayrou-t kötelező bejelentésnek milyen hatása lesz a végeredményre, az bizonyos, hogy a legutolsó felmérések szerint Francois Hollande-ra várhatóan a franciák 52,5-53 százaléka adja majd a voksát.

Az előrejelzések egyetlen bizonytalan pontját az ismét kiemelkedően magas határozatlanok száma jelenti, arányuk ugyanis eléri a 20 százalékot, ami a jobboldali elemzők szerint azt jelenti, hogy vasárnap bármi, így Nicolas Sarkozy újraválasztása is megtörténhet.

Ez utóbbi lehetőséget tartja egyébként valószínűnek az a közgazdász, aki egy társával kidolgozta az Electionscope nevű matematikai modellt, amellyel az utolsó három francia és amerikai elnökválasztás eredményét két hónappal előre pontosan megjósolták.

Bruno Jerome három napja azt mondta: Nicolas Sarkozy a szavazatok 50,2 százalékát fogja megszerezni, igaz, a közgazdász hozzátette: 1,7 százalékos hibahatárral számolnak, így Hollande győzelmét szerinte sem lehet kizárni.

A két jelölt sorsa továbbra is azoknak a szavazóknak a kezében van, akik az első fordulóban a szélsőjobboldali Marine Le Penre szavaztak, így erre a rétegre óriási nyomás nehezedik a jobboldali sajtó részéről. Ez utóbbiak arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy Hollande hatalomra kerülése az ő felelősségük lesz, és a nagy kérdés most az, hogy ennek az érvelésnek milyen hatása lesz az érintettekre.

A felmérések mindenesetre azt mutatják, hogy e 6,5 millió választó 54 százaléka készül Nicolas Sarkozyre szavazni, a rábeszélések hatására azonban arányuk vasárnap a 75 százalékot is elérheti. Akkor pedig a leköszönő államfő biztos befutónak tekinthető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
AI-aranyláz: nem bírja a rendszer a mesterséges intelligencia terjedését

AI-aranyláz: nem bírja a rendszer a mesterséges intelligencia terjedését

Hiába az AI látványos, szinte minden iparágban követhető fejlődése, a forradalom felfedte Achilles-inát: a jelenlegi számítási kapacitás egyszerűen nem tud lépést tartani az igénnyel. A helyzet a klasszikus technológiai szűk keresztmetszetet idézi, amikor egy régebbi, de fontos technológia fékezi az új térnyerését.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányalakítás: Magyar Péter letette az esküt, és azonnal megüzente, mi lesz az előző elittel

Kormányalakítás: Magyar Péter letette az esküt, és azonnal megüzente, mi lesz az előző elittel

Magyar Pétert szombaton Magyarország új miniszterelnökévé választotta az Országgyűlés, ezzel 16 év után váltja Orbán Viktort a kormányfői poszton. Az eskütételt követő parlamenti beszédében Magyar rendszerváltásról, a közvagyon visszaszerzéséről és az igazságtételről beszélt, bejelentve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását. Az új kormányfő felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt a lemondásra, és ígéretet tett az alkotmányos rendszer átfogó felülvizsgálatára, a fékek és ellensúlyok megerősítésére, valamint a miniszterelnöki ciklusok korlátozására. A beiktatásra érkező nemzetközi gratulációk sorában Ursula von der Leyen bizottsági, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök és a budapesti amerikai nagykövetség is megszólalt. Legfontosabb kormányalakítási híreink vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×