A BVA intézet által szerdán közzétett eredmény szerint Francois Hollande két százalékkal előzi meg Nicolas Sarkozyt a választások első fordulóján, a szocialista jelölt a szavazatok 29,5, míg a leköszönő elnök 27,5 százalékot szerezne meg.

A CSA ennél is komolyabb, öt százalékos eltérést mért a két legesélyesebb jelölt támogatottsága között. Eszerint Hollande vasárnap a szavazatok 29 százalékát fogja begyűjteni, míg Sarkozyre a választók 24 százaléka adja majd a voksát.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a távolmaradók aránya 24 százalékra rúg, de ennél is érdekesebb, hogy a választók 26 százaléka az utolsó pillanatban dönti el, kire szavaz. Ez utóbbi jelenség a felmérések megbízhatóságát természetesen erősen megkérdőjelezi.

Az előrejelzések szerint a harmadik és a negyedik helyre továbbra is a szélsőjobb, illetve a szélsőbal jelöltje fut be: Marine Le Pen a szavazatok 14-17, Jean-Luc Melenchon pedig 13- 15 százalékát szerzi meg. Õket a centrista Francois Bayrou követi, rá a szavazók 10-12 százaléka adja majd a voksát.

Egy harmadik intézet, az Ifop felmérése szerint a maximum kilenc alkalmazottat foglalkoztató cégek vezetőinek 67 százaléka Nicolas Sarkozyre szavaz majd, ami egyebek mellett azzal magyarázható, hogy a szocialista jelölt alig fordít figyelmet a vállalkozásoknak erre a szegmensére, sőt borítékolható, hogy hatalomra kerülése esetén az érintettek a jelenleginél magasabb terhekre számíthatnak.

Mindeközben a francia közéleti személyiségek egy része sorra jelenti be, hogy melyik jelöltre fog szavazni, és a nyilatkozatokból egyebek mellett kiderül: megválasztását követően Nicolas Sarkozy hiába hívott meg a nyitás jegyében a kormányba több baloldalhoz kötődő politikust, például a szolidaritásért felelő Martin Hirsh-t vagy Fadela Amara egykori városfejlesztési államtitkárt, azok csaknem kivétel nélkül Hollande-ra fognak szavazni. Sőt, úgy tűnik, több Jacques Chirac egykori államfőhöz, illetve Dominique de Villepin volt miniszterelnökhöz közelálló politikus is a szocialista jelöltre adja majd a voksát.

A jelenlegi felmérések állásánál egyébként a teljes baloldal a szavazatok 46 százalékát mondhatja magáénak, és ebbe természetesen a szélsőségeket is beleszámítják az elemzők, Franciaországban ugyanis a trockisták vagy a kommunisták teljesen szalonképesek a mértékadó média számára. A jobboldal ezzel szemben 25,5 százalékon áll, a szélsőjobb eredményét leszámítva.