Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Tegnap óta a saját zsebükre dolgoznak a németek

Egy különleges számítási mód szerint idén két héttel kevesebbet dolgoztak a németek az állam számára, tegnap óta pedig már a saját zsebüket gyarapítja a fizetésük. A németek ugyanis minden megkeresett euróból átlagosan 30 centet adóra, 20 centet pedig szociális járulékokra fizetnek.

Az adófizetők szövetségének közlése szerint idén előbb kezdtek a munkavállalók "a saját zsebükre" keresni, mint tavaly. Ez jórészt attól függ, hogy az ünnepek hétvégére, vagy hétköznapra esnek-e. A múlt évben a bűvös dátum július 14-e volt. Idén azonban már 10 nappal korábban ért véget az államkassza táplálása.

Számítások alapján az adók és szociális illetékek az esztendő során akkora összeget emésztenek fel a munkavállalók béréből, hogy ez gyakorlatilag megfelel bő hat hónap fizetésének. Átlagosan ugyanis egy megkeresett euró felét felemészti az adó és a szociális járulék.

Ez az első pillantásra azt jelenti, hogy az év felét kereken az államkassza gyarapítására fordítja az aktív lakosság, ami az ünnepek és más változó tényező miatt nem teljesen felel meg a valóságnak.

Közgazdászok azonban bírálják az ilyen jellegű dátumozást, mert véleményük szerint a sommás megállapítás figyelmen ívül hagyja, hogy a munkavállalóktól levont összegekből a polgárok olyan ellenszolgáltatásokban is részesülnek, mint az óvodák és iskolák fenntartása vagy a közbiztonság szavatolása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×