Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Járt utat a járatlanért el nem hagynak a németek

Minél öregebbek a németek, annál inkább ragaszkodnak nyaralási szokásaikhoz, illetve ahhoz a helyhez, ahol korábban pihentek és jól érezték magukat. A fogyasztói szokásokat elemző nürnbergi kutatóintézet most közzétett tanulmányából az is kiderül, hogy a németek majd' fele évente csak egy alkalommal indul hét napnál hosszabb időre szabadságra.

A németek nem szívesen cserélik fel a járt utat a járatlanért - ez a következtetés vonható le a fogyasztói szokásokat elemző nürnbergi kutatóintézet felmérésének eredményéből.

A nagyszabású közvélemény-kutatásra alapuló tanulmány szerint minden hatodik válaszadó évről-évre ugyanazon helyen tölti nyári szabadságát. A legnépszerűbb úti cél a spanyol és az olasz tengerpart, de igen nagy azoknak a tábora is, akik rendszeresen hazai nyaralóhelyen, így az Alpokban, a bajor erdőben, vagy a Keleti-tenger mellett keresnek felüdülést.

Az életkor előre haladásával nő azoknak az aránya, akik nem próbálkoznak új nyaralási céllal: a nyugdíjas kor előtt álló vagy már nyugalomba vonult németek 25 százaléka csakis oda megy nyaralni, ahol az előző évben járt. Ezt a helyet egyébként a legtöbben mintegy második otthonuknak nevezték meg.

Feltűnő, hogy a 60 és 69 év közöttiek nyaralási szokása csaknem azonos a karrierjük kezdetén álló fiatalokéval, ugyanis meglepő módon a huszonévesek is csak ritkán tévednek új utakra - ha valahol kellemesen töltötték szabadságukat, akkor a következő évben is visszatérnek oda.

Németország újraegyesülését követően jórészt erre a gyakorlatra volt visszavezethető az is, hogy a németek rendszeresen visszatérnek nyaralni a Balatonhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×