Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Vasútügy lökheti távolabb a franciákat az uniótól

Ismét fellángolhat az EU-ellenesség Franciaországban amiatt, hogy az Európai Bizottság a francia vasúttársaság jogállásának a megváltoztatását kéri a Fillon-kabinettől. A Les Echos gazdasági napilap értesülése szerint az uniós testület azt szeretné, ha a jelenleg teljesen állami tulajdonban lévő vállalatot részvénytársasággá alakítanák.

A bizottság azt kifogásolja a még februárban elküldött, de csak most kiszivárogtatott levelében, hogy a vassúttársaság jelenlegi alapszabálya "implicit" módon teljes körű állami garanciavállalást tartalmaz, például a cég által felvett kölcsönök után. Márpedig ez a testület szerint egy nyereségorientált társaságnak adott állami támogatásnak minősül, és mint ilyen, ellenkezik a konkurenciára vonatkozó európai szabályokkal. Annál is inkább, mivel véleményük szerint egy ilyen vállalat versenytársainál előnyösebb feltételek mellett tud hitelt felvenni a pénzpiacokon.

A Les Echos úgy tudja, hogy a francia kormány egyelőre mereven elzárkózik a brüsszeli kéréstől, gazdasági elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a francia posta privatizációját is hasonló levélváltás előzte meg, és a Fillon-kabinet végül beadta a derekát. A vasúttársaság helyzete azonban teljesen más - figyelmeztetnek: a mindenfajta privatizációt ellenző szakszervezetek eddig már többször megmutatták, hogy képesek megakadályozni a nekik nem tetsző folyamatokat. Legutóbb a vasúti szállítmányozás egy része kiszervezésének a puszta felvetése is több napig tartó országos sztrájkot eredményezett.

A kedélyeket az is tovább borzolhatja, hogy a Les Echos szerint az Európai Bizottság a fentiek mellett rövidesen arra is felszólítja a francia kormányt, hogy 2039 helyett már 2030-ban szüntesse meg az állami vasúttársaság monopóliumát az elővárosi vasúti közlekedésben, a párizsi közlekedési vállalatét pedig a fővárosi metrózásban.

Amennyiben ez bekövetkezik, úgy egyáltalán nem zárható ki, hogy Franciaországban ismét fellángolnak az unióellenes érzelmek, amelyek legutóbb az Európai Unió alkotmányszerződéséről 2005-ben megrendezett népszavazáson mutatkoztak meg. Akkor a szavazók több mint 54 százaléka, egyebek mellett a szakszervezetek által is támogatott baloldali politikai erők mozgósításának következtében, elutasította az alapszöveg ratifikálását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×