Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Karzai hajlandó tárgyalni a tálibokkal

Hajlandó tárgyalni a tálibokkal - jelentette be Hamid Karzai afgán elnök nem sokkal az után, hogy Barack Obama közölte: további 30 ezer katonát küld Afganisztánba a lázadás letörésére. Karzainak azonban van feltétele: az, hogy Washington is támogassa az ötletet.

Karzai, aki kutya-macska barátságban van legnagyobb szövetségesével, már korábban is felvetette, hogy tárgyalna a tálibok vezérével, Omár mollával. A Bush-kormányzat azonban ezt hevesen ellenezte. Annak ellenére, hogy utódja is további katonák kivezénylésével akarja letörni ellenállásukat, Barack Obama eheti beszédében utalt arra, hogy Amerikának "nyitva kell tartania" az ajtót azon tálibok számára, akik hátat fordítanak az erőszaknak.

Karzai ezt követően adott egy hosszú interjút az AP hírügynökségnek, amelyben azt mondta: nem zavarja, hogy az Egyesült Államok már 2011-ben megkezdi csapatai kivonását. Ez "lökést ad" az afgánoknak, és arra sarkallja őket, hogy kezükbe vegyék saját országuk irányítását.

Biztonsági elemzők szerint viszont a külföldi erők távozása esetén a Karzai-kormányzat rövid időn belül összeomlana. Ezt az afgán elnök is felismerte, és úgy fogalmazott az interjúban, hogy ha szükséges, akkor tárgyalni kell a tálibokkal. "A terror elleni háborút egyedül harccal nem lehet megnyerni. Én mindenképpen tárgyalnék Omár mollával. Afgán elnökként mindent megtennék, ami békét hoz az országba" - mondta.

Feltétel azonban, hogy Amerika támogassa a nyitást. A nemzetközi közösség egyes elemei aláásták a korábbi próbálkozásokat, mert "azután is zaklatták a volt tálibokat", hogy azok feladták az erőszakot.

Karzai első tárgyalási ajánlatát 2008-ban a tálibok azzal utasították el, hogy addig nem beszélnek vele, amíg külföldi erők vannak az országban.

A Fehér Ház eddig nem reagált érdemben az ötletre, Richard Holbrooke, az Egyesült Államok regionális különmegbízottja viszont azt mondta: a megbékélés korábban nem volt prioritás, de most az lesz. Viszont az Obama által emlegetett ajtók azok számára maradnak nyitva, akik "feladják az erőszakot, leteszik a fegyvert és akiket átvilágítanak" Ez pedig eltart egy darabig.

Arról, hogy hogyan is történhetne a gyakorlatban az, hogy egy tálib parancsnok embereivel együtt megadja magát az afgán kormánynak és a szövetséges erőknek - abban a hitben, hogy rehabilitálják - még nem sok részlet hangzott el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×