Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Karzai hajlandó tárgyalni a tálibokkal

Hajlandó tárgyalni a tálibokkal - jelentette be Hamid Karzai afgán elnök nem sokkal az után, hogy Barack Obama közölte: további 30 ezer katonát küld Afganisztánba a lázadás letörésére. Karzainak azonban van feltétele: az, hogy Washington is támogassa az ötletet.

Karzai, aki kutya-macska barátságban van legnagyobb szövetségesével, már korábban is felvetette, hogy tárgyalna a tálibok vezérével, Omár mollával. A Bush-kormányzat azonban ezt hevesen ellenezte. Annak ellenére, hogy utódja is további katonák kivezénylésével akarja letörni ellenállásukat, Barack Obama eheti beszédében utalt arra, hogy Amerikának "nyitva kell tartania" az ajtót azon tálibok számára, akik hátat fordítanak az erőszaknak.

Karzai ezt követően adott egy hosszú interjút az AP hírügynökségnek, amelyben azt mondta: nem zavarja, hogy az Egyesült Államok már 2011-ben megkezdi csapatai kivonását. Ez "lökést ad" az afgánoknak, és arra sarkallja őket, hogy kezükbe vegyék saját országuk irányítását.

Biztonsági elemzők szerint viszont a külföldi erők távozása esetén a Karzai-kormányzat rövid időn belül összeomlana. Ezt az afgán elnök is felismerte, és úgy fogalmazott az interjúban, hogy ha szükséges, akkor tárgyalni kell a tálibokkal. "A terror elleni háborút egyedül harccal nem lehet megnyerni. Én mindenképpen tárgyalnék Omár mollával. Afgán elnökként mindent megtennék, ami békét hoz az országba" - mondta.

Feltétel azonban, hogy Amerika támogassa a nyitást. A nemzetközi közösség egyes elemei aláásták a korábbi próbálkozásokat, mert "azután is zaklatták a volt tálibokat", hogy azok feladták az erőszakot.

Karzai első tárgyalási ajánlatát 2008-ban a tálibok azzal utasították el, hogy addig nem beszélnek vele, amíg külföldi erők vannak az országban.

A Fehér Ház eddig nem reagált érdemben az ötletre, Richard Holbrooke, az Egyesült Államok regionális különmegbízottja viszont azt mondta: a megbékélés korábban nem volt prioritás, de most az lesz. Viszont az Obama által emlegetett ajtók azok számára maradnak nyitva, akik "feladják az erőszakot, leteszik a fegyvert és akiket átvilágítanak" Ez pedig eltart egy darabig.

Arról, hogy hogyan is történhetne a gyakorlatban az, hogy egy tálib parancsnok embereivel együtt megadja magát az afgán kormánynak és a szövetséges erőknek - abban a hitben, hogy rehabilitálják - még nem sok részlet hangzott el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×