Tudomány

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.

Amerikai kutatások azt vizsgálják, hogy biológiailag lebomló nanorészecskék segítségével hogyan lehet átprogramozni az immunsejteket – más néven a T-limfocitákat –, hogy azok felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. A nanotechnológiás immunterápia egyszer forradalmasíthatja a jelenleg használatos rákkezelési módokat is, ehhez azonban még nagyon sok kísérletre van szükség – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

Stabil az ürgepopuláció a bugaci pusztán a számlálás előzetes adatai szerint - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-vel.

Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát - jelentette a Háárec című újság csütörtökön.

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

A leggyakrabban használt és szinte lebonthatatlan műanyagot, a polietilént (PE) is képes elfogyasztani a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) hernyója - írják spanyol kutatók a Current Biology című szaklapban.

A vidékhez képest a városokban kétszer nagyobb lehet a jövőben a hőség okozta megterhelés - jelentették ki kutatók a Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) közgyűlésén.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.

Mostantól Steve is ragyoghat az égbolton. Különleges fotó, különleges együttműködés.

Gigantikus napkitörést észlelt az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA). A szervezet egy felvételt is közzétett, ezzel együtt pedig figyelmeztették is az embereket, hogy következményei is lehetnek az eseménynek. A kitörés ugyanis a következő napokban áramkimaradásokat is okozhat.

Ghánában, Kenyában és Malawiban próbálják ki 2018-ban a világ első malária elleni oltását - jelentette be hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Egy dél-angliai archívumban leltek rá a pergamenre.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Hogy mit lehet tenni a védelmükben? Erre válaszolnak a szakemberek egy tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit csontjainak eddigi legalaposabb tanulmányozása alapján ausztrál kutatók úgy vélik, legvalószínűbb, hogy az emberféle afrikai ősöktől származik és nem a Homo erectustól (felegyenesedett ember), ahogy azt korábban feltételezték.

Először figyeltek meg a csillagászok egy fiatal "bébicsillagot", amint egy "hamburgerszerű", porból álló képződményt eszik.

Kiállították Monacóban a több mint 1 millió euróba kerülő repülő autót

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának.

A feljegyzések mintegy 140 éve alatt először fordult elő idén márciusban, hogy a havi átlaghőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal volt magasabb a Földön az El Nino-jelenség hatása nélkül - közölte az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) legújabb jelentésében.

A Föld "közelében" halad el szerdán egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida - erősítették meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói.

A honfoglaló magyarokról a korábbi leírások alapján úgy tudtuk, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Mende Balázs, a kutatás vezetője.