Idén októberben lesz 50 éves az 1967-ben aláírt Outer Space Treaty (Világűr szerződés), amely szerint a világűr az egész emberiségé, mindenki által szabadon kutatható, használatának az összes ország jólétét kell szolgálnia. Közel 100 állam írta alá vagy csatlakozott hozzá, elfogadva azt, hogy egyikük sem gyarmatosíthatja az égitesteket, valamint nem használhatja azokat katonai műveletekhez.

Ám most az aszteroida-bányászat miatt úgy tűnik, felülvizsgálatra szorul majd az eddig elégséges megállapodás. Ez ötven éve még csak alig volt elképzelhető, most viszont már több cég is van, amely már pár éven belül belevágna ebbe az üzletbe - írta a Scientific American.

A kaliforniai központú Deep Space Industries és a Washington állambeli Planetary Resources ugyanis igencsak aktívan dolgozik azon, hogy kiaknázza az aszteroidákban rejlő erőforrásokat. A mély űr felfedezéséhez szükséges vizet, rakétaüzemanyagot és építési anyagokat is szolgáltatnának - mindet szinte megfizethetetlenül költséges a Földről szállítani hosszú utakra.

Mindkét cég úgy nyilatkozott, hogy 2020 végén már kutatóűrhajót küldenének az űrbe az aszteroidák bányászatának feltérképezésére. Az ekkor használt technológiát pedig akár már idén is tesztelnék, de ekkor még csak Föld körüli keringés közben. A nagyra törő tervekben az szerepel, hogy a 2020-as évek második felében már teljes körű bányászati tevékenységet folytatnának egyes aszteroidákon.

Mit termelnének ki?

A legkönnyebben elérhető erőforrás a víz - mondta a Deep Space Industries vezető kutatója, John Lewis. Az élethez elengedhetetlenül szükséges folyadék elektromos árammal könnyen hidrogénné és oxigénné alakítható, ami viszont a rakéták üzemanyagához szükséges. A vizet aszteroidákból nyernék ki, némelyik tömege ugyanis 10%-ban vízből áll. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint ahogy a földi kőzetek a fénylő csillámos anyagokat magukba zárják - de egy "napelemes sütővel" kinyerhetik a vizet - ráadásul néhány olyan hasznos anyaggal együtt, mint a nitrogén vagy egyes kénvegyületek.

Ahhoz azonban, hogy bármit kinyerhessenek az aszteroidákból, először a magát a kőzetet kell megszerezniük. Ez azonban több ország - köztük Oroszország, Brazília és Belgium - szerint is ellentétes a Világűr szerződéssel.

Habár az egyezmény nem tesz külön említést a bányászatról, az egyik legfontosabb rendelkezése, hogy megtiltja az égitestek nemzeti szuverenitás alá vonása. Ez egyértelműen a bányászatra vonatkozik, ugyanakkor a megállapodás "nem ad túl sok útmutatást" ebben a témakörben - mondja Frans von der Dunk, a Nebraska-Loncoln Egyetem űrjogi professzora.

Az aszteroida-bányászat támogatói szerint a Világűr szerződés tilalma olyasmi, mint a nyílt tengerek "általános közjavak" státusa: egyetlen állam sem gyarmatosíthatja az Atlanti-óceánt, de bárki halászhatja a halait.

Több állam is ilyen megengedően gondolkodik. Az USA külügyminisztériuma úgy gondolja, hogy a szerződés megengedi a világűr kereskedelmi célú hasznosítását. Egy 2015-ben Barack Obama akkori elnök által aláírt törvény szerint az amerikai állampolgároknak joga van az aszteroida-eredetű erőforrások felhasználásához és engedélyezte a bányászati programot. Luxembourgban, amely az űrbányászat központi szereplőjévé szeretne válni, a közelmúltban szintén hasonló törvényt írtak alá. 

Legyen előbb szabályozás

Nem mindenki ilyen bizakodó. Más "közkincs"-jellegű területek, így például az Antarktisz esetében a részletes szabályozások sokkal alaposabb útmutatót adnak a bányászathoz. A világűrre vonatkozóan azonban nincsenek ilyen előírások, és emiatt sokan úgy gondolják, mivel a világűr mindenkié, az erőforrásai is közösek.

Szerintük előbb egy közös nemzetközi engedélyező testületre lenne szükség, és azt is meg kellene szabni, hogyan osszák el az egyes nemzetek között az űr erőforrásait.

Elsősorban fejlődő országok véleményeként merül fel e kérdéskör, akik az egykori gyarmatosítási tevékenységet (idegen területek gyarmatosítása és erőforrásainak kihasználása) vélik ismét felfedezni.