Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Meglepő, milyen állatok szaporodtak el a Balatonban

Meglepő, milyen állatok szaporodtak el a Balatonban

Az utóbbi időben, mivel az angolna jóval kisebb számban van jelen, újra több a rák. De miért jó ez? És ki lehet fogni?

A rákok ökológiai szempontból az élővizek igen hasznos élőlényei, életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, vizeink értékét jelenlétük nagymértékben emeli - írta Facebook-oldalán a Csodálatos Balaton.

A hajozas.hu-n szereplő összeállítás szerint Magyarországon három rákfaj őshonos, ebből kettő 100%-osan őshonos a kutatások alapján. Küzülük az egyik a most a Balatonban lefotózott kecskerák, a másik pedig a folyami vagy nemesrák, amely szintén megtalálható a Balatonban. A harmadik rákfaj a kövirák, amely néhány Pilisi hegyi patakban található meg kisebb mennyiségben.

Mielőtt bárkinek a kelleténél jobban megtetszenek, a cikkben is hangsúlyozzák:

mind a három rákfaj védett és kifogásuk szigorúan tilos.

De hogy került az angolna a Balatonba?

Az angolna telepítése és tenyésztése a '70-es és a '80-as években hatalmas üzlet volt. 1962 és 1991 között 83 millió ivadékot telepítettek a Balatonba. Az így termelt halakat elsősorban német piacra vitték. 

Az angolna viszont rákokkal is táplálkozik: testalkatának köszönhetően remekül be tud bújni a parti kövek közé, és a vedlés után ott elbújó, védtelen kecskerákokat és folyami rákokat megeszi. (A menyhal és a Réticsík eltűnését is a Balatonból szintén az angolna számlájára írják, ebben ivadék és ikrafaló természete játszik közre.)

A kecskerákok fontos szereplői a vizeknek, mert gyakorlatilag mindenevők. 

Nagyon szeretik az elpusztult leveleket, maradványokat, növényeket, törmeléket, és gyakorlatilag az elpusztult dögöket is megeszik, ilyen módon tisztítják a vizeket.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×