Tudomány

Az utóbbi időben ismét előkerültek azok a vádak, amelyek elvitatnák Széchenyi István gróf érdemeit a Tudományos Akadémia alapításában. Egyesek azzal is előhozakodnak, hogy Széchenyi tulajdonképpen be sem fizette az általa felajánlott összeget. A történész szerint ezekkel az érvekkel több baj is van: például az, hogy nem egy konkrét összegről van szó, hanem a birtok jövedelmének kamatairól, vagy az, hogy azokban az időkben nem is lett volna hova befizetni egy nagyobb pénzösszeget, hiszen bankok sem voltak, amelyek kamatoztathatták volna a pénzt. Az viszont a kor tudósa szerint egyértelmű, hogy Széchenyi bejelentése és felajánlása törte meg a jeget, és indította el útján a magyar tudós társaságot – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Fónagy Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Először sikerült megfejteni az európai tenyészmének genetikai családfáját: a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatása szerint apai ágon a modern európai lófajták minden csődöre keleti egyedektől származik.

Sikerült kimutatniuk az ELTE kutatóinak, hogy már a kutyák őse, a farkas is képes emberekkel személyes kapcsolatot kialakítani, amely felnőtt korban is megfigyelhető. A kutatás eredményei szerint a különbségek abból eredeztethetők, hogy a kutyák egész életükben az emberrel függő viszonyban maradnak, míg a farkasok 16 hetes korban már sokkal önállóbbak, így az egyedüllét számunkra nem jár akkora szorongással.

Új papagájfajt azonosítottak a mexikói Yucatán-félszigeten: a kékszárnyú amazonnak nevezett madár harsány, rövid hangot ad ki és viszonylag fiatal: 120 ezer éve fejlődött ki a fehérhomlokú amazonból - olvasható a PeerJ tudományos lapban.

A génkészlet rutinszerű feltérképezése egyelőre nem járna nagy előnyökkel.

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

Jó hír a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, de közben fontos változás volt.

Rosszabb a helyzet, mint eddig gondolták.

Lehetséges, hogy két különböző folyadék alkotja a vizet: innsbrucki, svéd és német kutatók erre következtettek abból, hogy a víz természete mínusz 140 Celsius-fok körüli hőmérsékleten hirtelen megváltozik.

Mini Pompejit fedeztek fel Róma harmadik metróvonalának ásatásakor: egy római korból származó, tűzeset miatt részben elpusztult arisztokrata ház maradványai kerültek elő bútorokkal és háziállatok csontvázaival együtt.

A világ szarvasmarha állományának jelentős része meleg, párás területen él, ami kihívást jelent a gazdáknak. Egy kutatócsoport úgy gondolja, könnyíthetnek a tenyésztők dolgán.

A Kepler űrtávcső segítségével magyar csillagászok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási sebességét. Eszerint a 200 éve született költőről elnevezett égitesten nagyon gyorsan telnek a napok: a kisbolygó 3,5 óra alatt megfordul a tengelye körül – mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA csillagásza.

Drámai mérteket öltött a tengervíz felmelegedése a Ligur-tengerben, az átlaghőmérséklet 25 Celsius-fok körül van, ami öt fokkal magasabb, mint a június középső harmadában eddig mért átlag - írta a La Stampa a liguriai meteorológiai szolgálatra hivatkozva.

Egy magyar fotós, Soponyai György képe lett a nap fotója a NASA-nál.

Megmenekülhet a kihalástól a világ legritkább madárfajai közül néhány, miután környezetvédőknek két év alatt sikerült ragadozómentessé tenniük öt francia polinéziai szigetet.

A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére.

A Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően 219 bolygóval nőtt a Naprendszeren kívül felfedezett bolygók, vagyis az exobolygók száma, az újak közül 10 hasonló méretű és hőmérsékletű, mint a Föld, és talán élet is lehet rajtuk.

Magyar kutatók olyan módszert fejlesztenek ki, amellyel megtisztítható a szennyvíz a gyógyszermaradványok jelentős részétől. A technológia ugyan nem olcsó, de hatékony – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Szabó László, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa.