Tudomány

A Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidékén megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkantak magyar és észt kutatók. Az eredményt leíró az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportja által jegyzett cikk a Scientific Reports-ban jelent meg.

Az egyéni igények természetesen eltérnek, egy idősávot határoztak meg a kutatók.

Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikusnak, hálózatkutatónak ítélték oda a 2019. évi Bolyai-díjat. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett szerda esti ünnepi gálán.

Leonardo da Vinci világhírű művének, a Mona Lisa-nak arcát egy technológiai cég munkatársai animálták.

Mitől van minden részecskének tömege? Mi történt az ősrobbanás pillanatában? A választ egy elmélet adta meg, de a bizonyítékot csak évtizedekig tartó ádáz keresés után sikerült meglelni, az elmélet pedig Nobel-díjat ért.

Kedden Magyarországon először élőben követtek kamerák egy háromdimenziós torakoszkóppal végrehajtott billentyűrekonstrukciós szívműtétet.

Ritka, teljesen fehér bundájú óriáspandát sikerült lefilmezni a délnyugat-kínai Volong Nemzeti Parkban egy kitelepített állatmegfigyelő kamerával - adta hírül a hétvégén Szecsuán tartományban lévő természetvédelmi terület vezetése.

Az emlékezésért és egyben a felejtésért is felelős új idegpályát fedeztek fel magyar kutatók. Az alapkutatás eredményeit a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelentették meg - ide évek óta nem kerültek be magyarok. Emlékek, érzelmek, felejtés - Nyiri Gábor kutatásvezetőt kérdeztük.

Legalább ennyi ember végső nyughelye lehet az az ókori temető - a régészek szerint Óbuda legnagyobb ókori temetője -, amelyet a Bécsi út 68-84. szám alatti telken kezdtek el feltárni a szakemberek.

Több mint húsz helyszínen lesznek tárlatvezetések, raktár- és lelőhely-látogatások, interaktív foglalkozások és digitális kalandjátékok a Régészet Napján, pénteken.

Több év után újra magyar eredmény a Science-ben: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredményét a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Ma van a Magyar Természet Napja. Ezt idén már ötödik alkalommal ünneplik meg, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére.

Hétfőtől megújult a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI, amelynek alapegységei mostantól természeti, illetve technikai állandókhoz vannak kötve.

Az egyik legelső, a hüllőkből kifejlődött madárfaj fosszíliáit fedezték fel Dél-Németországban. A jura időszakban, mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt ősmadár a második felfedezett madárfaj ebből a földtörténeti korszakból.

Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE matematikus kutatói; a lista azért különösen fontos, mert a funkcionális agyi áramkörök összetevőinek felismerésével érthető csak meg pontosabban az agy működése.

Az Ausztrál Koala Alapítvány arra figyelmeztet, hogy olyan kevés koala él a világon, hogy a faj gyakorlatilag kihaltnak számít. Bár még 80 ezer egyed él vadon, de ahhoz nem elég, hogy a koaláknál fellépő tipikus betegségek és születési rendellenességek mellett új generációnak adjanak életet. Hanga Zoltánt kérdeztük.

Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot a fejlett országokban két nagyszabású tanulmány szerint.

Nem is feltétlenül a tápanyag-összetétel számít, sőt, vannak más tényezők, amik ezen ételek fogyasztására ösztönöznek.

Négy érmet szerzett a magyar csapat az Európai Leány Matematikai Diákolimpián. Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna pedig bronzérmet nyert az áprilisi, Kijevben megrendezett versenyen. Az érintettek az InfoRádióban értékeltek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WVO) döbbenetes adatokat tett közzé.