A kutatók még a pandémia idején figyeltek fel arra, hogy aki különösen sokat telefonozik, annak sokkal rosszabb a teljesítménye. A mostani kutatás során, melyet az Acta Psychologica című folyóiratban publikáltak, 18 és 35 év közötti egyetemisták körében vizsgálták, miként függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel – ismertette Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.

„Egy fő személyiségvonást állítottunk a középpontba a kutatás során: a neuroticizmust. Erről ismert, hogy negatív következményekkel jár együtt, például függőségek kialakulásával, érzelmi és érzelemszabályozási problémákkal” – mondta az InfoRádióban a kutatásvezető.

A kutatók szerint a személyiség önmagában senkit nem tesz telefonfüggővé, vagyis nem arról van szó, hogy aki szorongásra, depresszióra, stresszre hajlamos, az törvényszerűen függő lesz.

Találtak viszont két olyan mentális tényezőt, amely döntő lehet: az egyik az önkontroll hiánya, a másik pedig a FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a kimaradástól, lemaradástól való félelem. Akiben erős ez a félelem, és ez társul egy alacsony önkontrollal, akkor a neuroticizmustól függetlenül is problémás okostelefon-használat alakulhat ki – magyarázta Takács Johanna.

Aki folyton pörgeti a közösségi médiát, annak romlik a figyelme és az emlékezete, rosszabbul alszik, gyengébb az önuralma – sorolta a szakértő. A kutatók emellett a fizikai következményeket is vizsgálták.

A rossz fejtartás, folyamatos főhajtás következtében kialakul az úgynevezett „text neck”.

Mivel a telefon soha nem a szemünk előtt, ideális pozícióban van, a folyamatos lefelé nézés jelentős terhelést ró a nyakra, ami fájdalmakat, károsodást okozhat, ami hosszú távon pedig komoly egyensúlyproblémákhoz is vezethet – tette hozzá.

A kutatók szerint azonban nem a tiltás vagy a büntetés a telefonfüggőség ellenszere, hanem a tudatos használat, amelyet viselkedéstréninggel és pszichológiai támogatással lehet elérni.