A külhoni magyar közösségekért is felelős tárcavezető a Paradigmaváltás a magyar-magyar viszonyban című közönségtalálkozón vett részt a Planetárium Kávézóban, ahol a magyarországi kormányváltásról, a magyar-magyar kapcsolatokról és a szomszédos országokkal való viszonyról is beszélt. Hangsúlyozta: az áprilisi választások eredményével a magyarok különleges lehetőséget kaptak arra, hogy amit közösen elrontottak, most közösen kijavítsák.

Mostis Gergő moderátor kérdéseire válaszolva a külhoni magyarságnak adott támogatások átvilágítása kapcsán elmondta: az nem baj, ha a külhoni magyarság anyagi támogatást kap az anyaországtól, az a baj, ha ezzel kapcsolatban elvárás van. „Az nem jó, ha ebből politikai fegyvert kovácsolunk" – fogalmazott. Hangsúlyozta: nem becsüli le azt a támogatást, amelyet az erdélyi magyarság az előző kormányon keresztül kapott, de határozottan elítéli, hogy azt úgy adták, mintha az Orbán-kabinet „jótéteménye" lenne.

Aláhúzta: a szilágycsehi református templom helyreállítására pénteken bejelentett 110 millió forintos támogatás nem Magyar Péter vagy Tarr Zoltán jótéteménye, hanem a magyar adófizetők pénze, amit egy közös, fontos célra adnak, mert annak a közösségnek szüksége van rá. De a Tisza-kormány nem akar beleszólni abba, hogy az erdélyi és a partiumi magyarság kit tart politikai képviselőjének, az erdélyi magyar sajtó mit mond a magyar kormányról és a térségben melyik művész lép fel.

Azt is hangsúlyozta, hogy az átvilágítás nem a támogatottak vegzálását jelenti.

Tarr Zoltán szerint a magyar emberek igazságot akarnak, és Magyarországon jelenleg az egyházak és a határon túliak támogatása „veri ki a biztosítékot". Nem azért, mert nem szeretik a határon túli magyarokat, hanem mert az előző kormány idején elképesztő visszaéléseket tapasztaltak ezzel kapcsolatban – húzta alá. Megítélése szerint azonban nem kellene a kollektív bűnösség elvét alkalmazni, ugyanis a külhoni magyarság az előző rezsim kiszolgáltatott területe lett.

Az előző kormány kegyeltjei és mellőzöttjei közötti egyensúly kiegyenlítése nem kis kihívás – mondta –, főként, hogy az emberek elvárásai néha nem reálisak, ugyanolyan módszereket várnak a kormánytól, amilyeneket az előző alkalmazott. Mi jogállami keretek között dolgozunk, nem macsétával – fogalmazott.

Rámutatott: arra, hogy miként kell kijönni a diktatúrából, nincsenek receptek, és ami most Magyarországon történik, olyan „elképesztő közösségi élmény, amit csak elrontani lehet", de a kormány azt reméli, hogy képes jól csinálni. Ezért úgy kell dolgozniuk, hogy az emberek azt érezzék: részesei mindennek. A Tisza-kormány ezért igyekszik megtartani a párbeszédet az álampolgárokkal, a társadalommal, Magyar Péter és ő is ezért folytatja az országjárást – mondta.

A régi beidegződéseket azonban nem könnyű legyőzni. Megpróbálják megteremteni a fékeket és az egyensúlyokat, meghonosítani az EU-s jogszabályokat, továbbá elfogadják a szakmai testületek kritikai észrevételeit – mondta. Azt is szeretnék, hogy a kormány döntései hozzáférhetők és átláthatók legyenek.

A demokrácia újratanulása nem könnyű, de a Tisza-kormány nem tétlenkedik, rengeteg mindent teljesített abból, amit ígért, elkötelezett és céltudatos abban, amit vállalt - mondta. A legnagyobb megvalósításnak az uniós támogatások hazahozatalát mondta. A cél az ország erősödése, a béke megtalálása a magyar-magyar viszonyban is, de ehhez megítélése szerint előbb ki kell mondani azt, ami történt, ki kell beszélni a problémákat.

A szomszédos országokkal is megbékélésre törekszenek, az Orbán-féle személyi alapon működő szomszédságpolitika helyett párbeszédalapú szomszédságpolitikát akarnak. Például a román külügyminiszterrel is tárgyalnak az ukrajnai kisebbségekről, mert ez a kárpátaljai magyarság miatt fontos.

Kérdésre elmondta: Magyar Péter miniszterelnök majd akkor látogat el Romániába, ha lesz az országnak egy teljes jogkörű kormánya és kormányfője. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarságot segíteni tudják, fontos, hogy a két ország között normális kapcsolat legyen, és az erdélyi magyar közösség igényeiről is beszélni kell – húzta alá.

Tarr Zoltán a közönségtalálkozó után a történelmi magyar egyházak, a politikai és a civil szervezetek képviselőivel találkozott.