Egy friss tanulmány szerint a Húsvét-szigeten található, évszázados múltra visszatekintő rejtélyes kőszobrokat több kisebb közösség hozhatta létre. A szakértők modern, 3D-modellt alkalmazó módszer révén nyertek ki új információkat a Rapa Nuinak is nevezett szigeten élő polinézek társadalmáról – írta a CNN alapján a 24.hu.

A hihetetlen méretű szobrokat, az úgynevezett moaikat az őslakosok egy vulkáni kráterben kialakított kőfejtőkben hozták létre. A közösség legnagyobb szobra több száz moai társaságában örökre a bányában ragadt. Most a fejtőkről készített 3D-modell segítségével a kutatók új nyomokat fedeztek fel a szobrok készítése kapcsán.

A lelőhelyen 30 különböző kőbányatevékenységet azonosítottak, amelyek több független munkaterületre utalnak. Emellett a moaikat különböző irányokból szállították, mielőtt az emelvényekre állították volna őket, így a szobrok gyártása valószínűleg nem állt központi irányítás alatt. Ez a mintázat alátámasztja azt a feltételezést, hogy a polinézek nem egységes társadalomban, hanem kis, független törzsekben éltek a szigeten.

A felfedezés új nézőpontból mutatja be ezt a monumentális vállalkozást, amely során a 13. és 17. század között több mint 1000 kőszobrot emeltek – egy átlagos szobor négy méter magas és 12,5 tonna volt. Néhány alkotás azonban befejezetlen maradt, illetve a tömege miatt nem tudták elszállítani őket a bányából.

Ezek közé tartozik a polinézek által készített legnagyobb szobor, az úgynevezett Te Tokanga, amely körülbelül 21 méter magas és kész állapotában körülbelül 270 tonna lett volna. Az antropológus szerint a többi közösséggel való versengés miatt a klánok egyre nagyobb moaik létrehozására vállalkoztak, ugyanakkor egy idő után felismerték a határaikat. Érdekesség, hogy a kőbányászat azután sem bukott meg, hogy az európaiak a szigetre érkeztek. Carl Lipo, a New York-i Binghamtoni Egyetem antropológusa és a tanulmány társszerzője úgy véli, az ismeretlen népek által behozott betegségek miatt szűnt meg a kőfejtés a szigeten.