A II. világháború alatt elterjedt, hogy csíkosra festették a teheneket; a brit helyzet és a sötétség indukálta ezt az innovációt, sok balesetet elkerültek ezzel.
Mint a Vezess.hu cikkéből kiderül, a háborúban Angliában nemcsak a német bombázók árnyéka sötétítette el az országot, hanem saját védekezési stratégiájuk is; a Luftwaffe pilótáinak megtévesztésére az egész országot sötétségbe borították, kialudtak a városi lámpák, a falusi utcák fényei, és még a vidéki porták lámpásai is. A teljes elsötétítés mindennapossá vált, ez viszont új veszélyforrásként jelentkezett. A láthatatlan utak miatt meredeken megugrott a közúti balesetek száma, rengetegen meg is haltak pusztán emiatt.
Nem csupán emberek vesztek oda, állatok – tehenek – is beleolvadtak a tájba, így vesztek oda az utakon. Erre válaszul találták ki: zebrásítsák a teheneket, fessenek rájuk fehér csíkokat! Így már a sötétben is messzebbről látszódtak, ki lehetett őket kerülni.
A csíkos tehenek látványa idővel a brit lelemény és életösztön egyik különös szimbólumává vált.
