Infostart.hu
eur:
359.69
usd:
315.02
bux:
140842.29
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Nyitókép: Unsplash

Tényleg életre kelt a Skynet: rejtély, ami történt, de nincs ok a rettegésre

Több mint fél évszázados csend után váratlanul megmozdult egy brit katonai műhold, a Skynet-1A, és nem tudni, hogy miért.

A hatvanas évek végén indított brit Skynet-1A műholdról a közelmúltban észlelték, hogy változtatott a pályáján. A megfigyelők nem egy apró sodródásról, hanem tényleges pályamódosításról számoltak be, ami rögtön kérdések egész sorát vetette fel – írja az Origo.

Zavarba ejtő és rejtélyes, hogy nem tudni, ki vagy mi hajtotta végre ezt a manővert. Egy 56 éves űreszköz esetében nagyon meglepő lenne, ha magától éledt volna újra fel, ezért sokan feltételezik, hogy külső beavatkozás, esetleg egy korszerű „űrvontató” vagy tesztművelet állhat a műhold pályamódosításának háttérben – de a hivatalos szervek hallgatnak.

A Skynet program az Egyesült Királyság katonai műholdas kommunikációs gerinchálózata. A Skynet-1A volt a sorozat úttörője, egy olyan katonai műhold, amely geostacionárius pályára törekedett, hogy állandó lefedettséget biztosítson. Bár a korai példányok viszonylag rövid aktív élettartammal bírtak, örökségük a mai napig meghatározó a brit védelmi kommunikációban.

A geostacionárius pálya sajátos környezet: az ott dolgozó műholdak a bolygó forgásával szinkronban „állnak” egy hely felett. Ám amikor egy űreszközt kivonnak a szolgálatból, rendszerint magasabb, úgynevezett „temetői” pályára emelik. Ha ez a lépés kimarad vagy megváltozik, a régi műholdak lassan sodródnak.

De egy öregedő Skynet egyszercsak érzékelhetően pályát módosít? Ez furcsa: hogyan mozdulhat meg egy 56 éves műhold?

Műszakilag két fő forgatókönyv létezik. A Skynet-1A-ban maradhatott minimális hajtóanyag, miközben a napelemek még elegendő energiát szolgáltathatnak a fedélzeti rendszerek rövid idejű felélesztéséhez. Ilyenkor földi irányításról, jól időzített parancsokkal végrehajtható egy kisebb pályakorrekció. De ez feltételezi, hogy a kommunikációs csatornák – legalább részben – ma is működőképesek.

A második, egyre valószínűbbnek tekintett lehetőség egy külső segítség: egy űrvontató vagy szervizjármű közelítette meg és tolta arrébb a műholdat. Az utóbbi években megjelentek olyan szolgáltatók, amelyek geostacionárius pályán „ráparkolnak” öreg szatellitekre, hogy meghosszabbítsák az életciklusukat vagy biztonságosabb helyre tolják őket. Ez a technológia legális és hasznos is lehet – ám amikor a végrehajtó fél ismeretlen, az átláthatóság hiánya aggodalomra ad okot.

(Nyitóképünk illusztráció)

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×