A tanulmányban az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói tongai tudósokkal együtt a Csendes-óceán délnyugati részén zajló tenger alatti vulkáni tevékenység széleskörű hatásait vizsgálták a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai (HTHH) vulkán 2022-es kitörése kapcsán, amely a modern kor legjelentősebb vulkanikus eseményének számít.

A tanulmányban rámutatnak: a víz alatti kitörés 3 milliárd tonna vízgőzt lövellt a légkörbe mindössze egy óra leforgása alatt, így a nedvesség több mint 57 kilométeres magasságba, a sztratoszférába és mezoszférába is eljutott. Ez a valaha mért legmagasabb vulkáni füstoszlop - olvasható az Aucklandi Egyetem szerdán kiadott közleményében.

A globális klímakutatások eddig figyelmen kívül hagyták a tenger alatti vulkáni tevékenység hatásait, mivel ezek során többnyire nem kerül jelentős mennyiségű kén-dioxid a légkörbe - mondta Shane Cronin, a tanulmány társszerzője, az Aucklandi Egyetem vulkanológusa.

A szárazföldi kitörések - mint például a Fülöp-szigeteki Pinatuboé 1991-ben - a légkörbe jutó kénes aeroszolokon keresztül lehűtik a bolygót; ezzel szemben a Hunga mélytengeri robbanása körülbelül 20 millió tonna ként juttatott közvetlenül az óceánba. Ez ugyan minimális hatással volt a levegőre, azonban újabb kérdéseket vet fel a víz alatti kibocsátások és az óceánban zajló kémiai folyamatokkal kapcsolatban - tette hozzá.

A 2022-es vulkánkitörés halálos szökőárt okozott Tongán, valamint megrongálta a szigetállam létfontosságú infrastruktúráját, és rávilágított, hogy korábban alábecsülték a víz alatti vulkáni tevékenység éghajlati hatásait - áll a tanulmányban.