A különös királysírt a Kairótól 600 kilométerre délre fekvő Abüdosznál találták. Ez a település rendkívüli jelőtőséggel bírt az ókori egyiptomiak számára, mivel úgy hitték, hogy itt nyugszik Ozirisz, az alvilág ura, ezért szentként tisztelték a vidéket. Hitükben az is erősíthette őket, hogy egy piramis formájú, természetes domb található itt. Ezért idővel egyre több uralkodót és előkelőséget temettek ide, valóságos holtak városává, nekropolisszá alakítva a furcsa alakú dombot.

Az itt folyó ásatások egyikén, hét méterrel a felszín alatt bukkantak a régészek egy egészen különös és meglepően nagy méretű kriptára. A két kisebb és egy nagyobb sírkamrából álló temetkezési helyet sajnos már kifosztották, ráadásul a rablók még a helységek falát dísztő hieroglifákat is tönkretették, csakúgy, mint a sírkamra bejárata feletti feliratot. Így egyelőre rejtély, hogy ki lehetett az az uralkodó, akit ide temettek el bő 3600 évvel ezelőtt.

Az időszámításunk előtt 1640-től 1540-ig tartó második, átmeneti kor rendkívül zavaros időszak volt az ókori Egyiptom történetében. A birodalom ekkor több kisebb, egymással vetélkedő királyságra szakadt, és teljes volt a politikai zűrzavar. Ebből az időből ezért szinte alig maradtak fenn írásos emlékek, így még az uralkodó családok nevei is homályba vesznek.

Az ásatásokat vezető Josef Wegner szerint a most megtalált sír egy nagyon titokzatos dinasztia temetkezési helye lehet. "Egyszerűen kihagyták őket az ősi Egyiptom feljegyzéseiből, mivel az utánuk következők még az emléküket is el akarták törölni" – nyilatkozta a CNN-nek a Pennsylvaniai Egyetem egyiptológiaprofesszora. Mint mondta, egyelőre Abüdosz-dinasztiának nevezik a sír egykori tulajdonosait.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt Wegner és csapata ebben a nekropoliszban bukkant rá az első olyan sírra, amely megerősítette az Abüdosz-dinasztia létezését. Ide egy teljesen ismeretlen fáraót, Szenebkait temették, akit a történelmi feljegyzésekben soha nem említettek. A dinasztia eddig feltárt nyolc sírja közül Szenebkaié az egyetlen, ahol a halott neve is megmaradt a sírkamra falán. Ennek az uralkodó háznak a létezését először 1997-ben Kim Ryholt egyiptológus feltételezte, aki úgy gondolta, hogy egy kisebb dinasztia uralkodhatott Abüdosz térségében akkor, amikor az ókori Egyiptom rivális királyságokra bomlott. Szenebkai nyughelyének feltárásáig viszont erre nem volt semmiféle bizonyítéka.

Az újonnan feltárt kripta építészetileg és díszítésében is hasonló, de sokkal nagyobb, mint Szenebkaié. A háromkamrás sírbolt legnagyobb helyisége körülbelül 1,9 méter széles és 6 méter hosszú. Mivel a sír a nekropolisznak egy olyan részén épült, amely a kutatók szerint korábban létesült, ezért azt feltételezik, hogy az itt eltemetett gazdag király valószínűleg Szenebkai elődje lehetett.

A tudósok gyanítják, hogy a sír vagy Szenaiib vagy Paentjeni király temetkezési helye volt. Mivel róluk is alig tudni valamit, ezért egyelőre mindkettőjüket az Abüdosz-dinasztia tagjának tekintik.

„Persze az sem kizárt, hogy az elhunyt egy másik, teljesen ismeretlen uralkodócsaládhoz tartozott” – mondta Wegner professzor, majd hozzátette: nem ismeri az utókor az összes abüdoszi király nevét, mivel nem maradt fenn róluk jóformán semmi. A sírban csupán festett képeket találtak, amelyek Ízisz és Nefitisz istennőkről készültek. Őket rendszerint úgy ábrázolták, mint akik a temetésen maguk is gyászolják az elhunytat.

A kutatók azt tervezik, hogy még mintegy 10 000 négyzetméternyi sivatagi területet átvizsgálnak a nekropolisz környékén, hátha rábukkannak újabb királysírokra. Josef Wegner szerint könnyen lehet, hogy 12 vagy 15 király temetkezési helyét is megtalálhatják, akik mind valamelyik elfeledett uralkodóház tagjai lehettek.

Laurel Bestock egyiptológus azt magyarázta el, mi az oka annak, hogy a későbbi korok uralkodói megpróbálták eltüntetni bizonyos elődeik nyomait. A Rhode Island-i Brown Egyetem régészprofesszora elmondta: az ókori Egyiptom királyai arra törekedtek, hogy származásukat egyenes vonalban, a legősibb fáraókig vezethessék vissza. Ezzel akarták ugyanis bizonyítani, hogy egyedül ők azok, akik jogosultak a birodalom trónjára.

Csakhogy az ország történelmének zürzavaros időszakaiban egyszerre több királyság is létezett. Így az utódok kiválasztották, kiket tekintenek az őseiknek, a többiek emlékét pedig nyomtalanul el kellett tüntetniük. Ez lehetett a sorsa az Abüdosz-dinasztiának is. A régészek legújabb kutatásai talán őket is és más, egykori uralkodócsaládok tagjait is visszahelyezhetnek az ókori Egyiptom történelmébe, lényegében újraírva azt.