Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Isolation Quarantine Coronavirus Covid 19
Nyitókép: Xesai/Getty Images

Nincs még vége: újabb sokkoló felfedezést tettek a koronavírusról

A Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult betegeknél akár még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségügyi problémáknak – állapították meg francia kutatók az Infectious Diseases című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Sarah Tubiana, a Párizsi Egyetem tudósa és szerzőtársai csaknem 64 ezer, kórházban kezelt Covid-19 páciens és mintegy 320 ezer főből álló kontrollcsoport bevonásával végezték a kutatást.

A Covid-19 miatt egy ideig kórházban kezeltek esetében már beszámoltak arról, hogy a kórházból való elbocsátás után megnövekedett a halálozás kockázata, és annak is megnőtt a kockázata, hogy szervi megbetegedések miatt újabb kórházi kezelésekre szorulnak. „Ennek a kockázatnak az időtartama azonban korábban nem volt ismert” – írták a tanulmányban.

A kutatók a francia egészségügyi adatbázis segítségével a 2020. január 1. és 2020. augusztus 30. között Covid-19 miatt kórházba került pácienseket legtovább 30 hónapon át követték nyomon, és állapotukat összevetették a lakosságból azonos epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező kontrollszemélyekkel, akiket ebben az időszakban nem kezeltek kórházban Covid-19 miatt.

A kórházi csoport átlagéletkora 65 év volt.

„A Covid-19 miatt kórházba került betegeknél a kórházból való elbocsátást követő 30 hónapig fokozott volt a halálozás vagy a kórházi kezelés kockázata különböző szervi rendellenességek miatt,

ami a betegség több szervet érintő következményeit tükrözi” – állapították meg a tanulmányban.

A kutatásban először a hat hónapon belüli halálozások, és súlyos megbetegedések terén mutatkozó különbségeket hasonlították össze. A kórházban kezelt csoportban 100 ezer személyévre vetítve 5 218 halálesetet találtak. A kontrollcsoportban 100 000 személyévre vetítve 4 013 haláleset történt. Tehát a Covid-19 miatt kórházba kerültek körében a vizsgált időszakban a halálozás 30 százalékkal magasabb volt.

A Covid-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében hazabocsátásuk után 22 százalékkal magasabb volt az akut szív- és érrendszeri betegség miatti kórházba kerülés kockázata. A mentális betegség kockázata 41 százalékkal volt magasabb, és a neurológiai betegségek miatti kórházi kezelés 50 százalékkal volt gyakoribb a kontrollcsoporthoz képest. A légzőszervi betegségek miatt több mint kétszer annyian kerültek ismét kórházba a korábbi Covid-19 betegek közül, mint a kontrollcsoportból.

A megemelkedett kockázatszint az első 6 hónap után minden kimenetel esetében erősen csökkent, de

a neurológiai, légzőszervi rendellenességek, krónikus veseelégtelenség és cukorbetegség esetében 30 hónapig jelentős maradt.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy mi az oka a súlyos SARS-CoV-2 fertőzéseket követően hosszan fennálló egészségügyi kockázatoknak. Hozzáfűzték, hogy az érintettek számára folyamatos és hosszú távú utógondozást kell biztosítani.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×