eur:
411.03
usd:
394.43
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Felperzselt erdő a brazíliai Pará szövetségi államban lévő Altamira közelében 2019. augusztus 28-án. Jair Bolsonaro brazil elnök országos tűzgyújtási tilalmat hirdetett hatvan napra.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Pozitív változás jelei Amazóniában, de a helyzet tragikus

A rombolás mértékének csökkenése persze viszonylagos, az erdőtüzek pedig nincsenek a számokban.

Az AP Newsra hivatkozva az Index azt írja, az elmúlt tíz év tragikus adataihoz képest egyetlen év alatt nagyot, 30,6 százalékot csökkent az amazóniai esőerdők irtásának mértéke, hátradőlni azonban nem lehet, hiszen az éves csökkenés területi nagysága (6288 négyzetkilométer) akkora, mint az amerikai Delaware államé.

Azonban újfajta emberi károkozás ütötte fel a fejét a természet károsítása szempontjából:

  • az esőerdők területét kettévágó autópályák építése
  • olajfúrás az Amazonas-torkolatnál
  • vasútépítés a folyó kikötőibe (a szójakereskedelem kiszolgálása).

A brazil elnöki palotában bejelentett eredmények éles ellentétben állnak Luiz Inácio Lula da Silva elnök elődje, Jair Bolsonaro átlagával, aki az agrárüzlet bővítését helyezte előtérbe az erdővédelemmel szemben.

Brazília hatalmas, változatos szavannáján, a Cerrado területén 25,7 százalékkal csökkent az erdőirtás, ami öt év óta az első csökkenés. Az elpusztított terület azonban még így is elérte a 8174 négyzetkilométert.

Az eredmények persze viszonylagosak, a károkozás nem állt meg, pusztán a korábbiaknál kisebb, és a tüzek okozta károk sem minősülnek erdőirtásnak.

A Föld legnépesebb országa, India területének mintegy kétszeresét teszi ki Amazónia, vagyis az Amazonas erdővel borított vízgyűjtő területe, melynek kétharmada Brazíliáé. Hatalmas mennyiségű szén-dioxidot "köt le", amely az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gáz. Amazónia tehát megakadályozza, hogy a Föld még gyorsabban felmelegedjen.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×