Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.84
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Felperzselt erdő a brazíliai Pará szövetségi államban lévő Altamira közelében 2019. augusztus 28-án. Jair Bolsonaro brazil elnök országos tűzgyújtási tilalmat hirdetett hatvan napra.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Pozitív változás jelei Amazóniában, de a helyzet tragikus

A rombolás mértékének csökkenése persze viszonylagos, az erdőtüzek pedig nincsenek a számokban.

Az AP Newsra hivatkozva az Index azt írja, az elmúlt tíz év tragikus adataihoz képest egyetlen év alatt nagyot, 30,6 százalékot csökkent az amazóniai esőerdők irtásának mértéke, hátradőlni azonban nem lehet, hiszen az éves csökkenés területi nagysága (6288 négyzetkilométer) akkora, mint az amerikai Delaware államé.

Azonban újfajta emberi károkozás ütötte fel a fejét a természet károsítása szempontjából:

  • az esőerdők területét kettévágó autópályák építése
  • olajfúrás az Amazonas-torkolatnál
  • vasútépítés a folyó kikötőibe (a szójakereskedelem kiszolgálása).

A brazil elnöki palotában bejelentett eredmények éles ellentétben állnak Luiz Inácio Lula da Silva elnök elődje, Jair Bolsonaro átlagával, aki az agrárüzlet bővítését helyezte előtérbe az erdővédelemmel szemben.

Brazília hatalmas, változatos szavannáján, a Cerrado területén 25,7 százalékkal csökkent az erdőirtás, ami öt év óta az első csökkenés. Az elpusztított terület azonban még így is elérte a 8174 négyzetkilométert.

Az eredmények persze viszonylagosak, a károkozás nem állt meg, pusztán a korábbiaknál kisebb, és a tüzek okozta károk sem minősülnek erdőirtásnak.

A Föld legnépesebb országa, India területének mintegy kétszeresét teszi ki Amazónia, vagyis az Amazonas erdővel borított vízgyűjtő területe, melynek kétharmada Brazíliáé. Hatalmas mennyiségű szén-dioxidot "köt le", amely az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gáz. Amazónia tehát megakadályozza, hogy a Föld még gyorsabban felmelegedjen.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×