Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes (b), Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter (b2) és Dmitrij Mahonin területi kormányzó (j3) látogatást tesz a Perm melletti Motoviliha fegyvergyárban 2025. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

„Ha az Egyesült Államok is így tesz” – Putyin meglepő bejelentést tett

Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz–amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.

Az orosz államfő szerint a korlátozások betartására az Új START-egyezménnyel összhangban tett lépések akkor lesznek eredményesek, ha az Egyesült Államok kölcsönösséggel válaszol.

Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás a tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.

Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.

„Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni”

– hangoztatta.

A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat „romboló lépéseit” és „fölényre törekvését” tette felelőssé. Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×