Kegyetlen éve volt az Amazonas-medencének a 2024-es esztendő: heves erdőtüzek és szélsőséges aszály pusztította el az éghajlatváltozás ellensúlyozásában kulcsfontosságú biom nagy részeit - derült ki az AP amerikai hírügynökség jelentéséből.

Az egyre melegedő éghajlat fokozta a szárazságot, ami miatt az idei év volt a legsúlyosabb 2005 óta az erdőtüzek tekintetében is. Az erdőtüzek hozzájárultak az erdők pusztulásához, a hatóságok gyanúja szerint egyes tüzeket szándékosan idéztek elő, hogy könnyebben jussanak legelőnek való területhez.

Az Indiánál kétszer nagyobb területű Amazonas-medence hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt le. Itt található a világ friss vízkészletének mintegy húsz százaléka, és elképesztő a biológiai sokszínűsége, egyebek mellett 16 ezer fafajta él itt. A kormányok azonban a történelem során a kitermelés szempontjából tekintettek a területre, kevés figyelmet szentelve a fenntarthatóságra vagy az őslakos népek jogaira.

"A 2024-ben az amazóniai esőerdőben tapasztalt erdőtűz és szárazság fenyegető jele lehet annak, hogy elértük azt az ökológiai fordulópontot, amelytől régóta tartottunk" - mondta Andrew Miller, az esőerdők megóvásán munkálkodó Amazon Watch nevű szervezet igazgatója, aki szerint egyre kisebb a lehetőség ennek a tendenciának a megfordítására, bár még mindig nem lehetetlen.

Brazíliában augusztusban az Amazonas-medencében, a Cerrado-szavannán és a Pentanalban, a világ legnagyobb mocsaras vidékén, valamint Sao Paulóban pusztítottak heves erdőtüzek. A tüzeket hagyományosan erőirtásra használják, az ember gyújtotta tüzek miatt gyakran keletkeznek kiterjedt erdő- és bozóttüzek.

Az Amazonas folyó vízszintje idén immár második éve kétségbeejtően alacsony volt, több ország szükséghelyzetet vezetett be.

A helyzet Brazíliában volt a legsúlyosabb, ahol az Amazonas fő mellékfolyóinak vízszintje a valaha mért legalacsonyabb szintre csökkent.

Az Amerikai Esőerdő Alapítvány szerint 2005 óta az idei volt a legrosszabb év az Amazonas-medencében az erdőtüzek tekintetében. Január és október között 15,1 millió hektár égett le Brazíliában, Bolíviában pedig rekordszámú erdőtüzet jelentettek az év első tíz hónapjában.

Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban és Guayanában is emelkedett az erdőtüzek száma 2024-ben.

A 2024-es év azonban hozott néhány pozitív hírt is. Brazíliában és Kolumbiában például lassult az esőerdő fogyása, az ENSZ éves biodiverzitás-konferencián pedig a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy nagyobb beleszólást engednek az őshonos népeknek a természetmegóvási döntésekbe.

Brazíliában 30,6 százalékkal csökkent az esőerdő zsugorodása, kilenc év óta az idei volt a legalacsonyabb szint. A javulás Luis Inácio Lula da Silva elnöksége idején következett be, míg elődje, Jair Bolsonaro az erdővédelemmel szemben a mezőgazdasági termelést helyezte előtérbe, és csökkentette a környezetvédő hivatalok hatáskörét.

Júliusi jelentések szerint Kolumbiában 2023-ban rekordalacsony volt az erdőirtás mértéke. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es adatok már nem lesznek ilyen ígéretesek, mert

az el Nino időjárási jelenség miatt júliusban jelentős erdőpusztulást jelentettek, és az illegális gazdálkodás is erdőirtáshoz vezetett az országban.

Az ENSZ-nek a biológiai sokszínűségről tartott idei konferenciáját (COP16) Kolumbiában tartották, ahol történelmi megállapodás született az őshonos népek jogairól a természetvédelmi döntésekben. Jövőre első ízben ülésezik a térségben - az észak-brazíliai Belém do Parában - az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP30), amelyen Bram Ebus szerint az Amazonas-vidék országai stratégiákat vázolhatnak fel, és jelentős támogatást kérhetnek.