A tiszta környezet nem jelent védelmet a rovarok ellen, bizonyos folyamatok optimalizálásával ugyanakkor csökkenthetjük az ágyi poloska fertőzés kockázatát – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.

Szaporodásuknak kedvez a gyakori vendégváltás, akik az ágyi poloskát más szálláshelyekre és otthonaikba hurcolják. Ezért a nyári utazási és fesztiválidőszak alatt nagyobb elővigyázatosságot és fertőzés észlelésekor annak azonnali jelentését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségügyi szakértője.

Utazás során poggyászunkat ne tároljuk az ágy mellett. Ha megoldható, tartsuk a fürdőszobában; az ágyi poloska ugyanis érzékeny a páratartalomra. A ruhákat zsákoljuk be, a szennyest tegyük külön zsákba. „Az ágyi poloska mozgáskörzete a vérszívás helyétől számítva körülbelül 1-3 méter. A természetben nincs energiapazarlás, ezért olyan helyre bújik el, ahová könnyen visszatérhet, s amit egy alaposabb átvizsgálással mi is felfedezhetünk” – magyarázza Paulovkin András, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának szakmai vezetője.

„Nézzünk fotókat, hogy felismerjük és el tudjuk különíteni más rovaroktól. Figyeljünk a ráutaló jelekre; például apró, barnás pöttyökre (ürülék), melyek nem elszórtan, hanem koncentráltan, jellemzően a matracon, az ágyneműtartóban, résekben találhatók. Levedlett bőr, peték vagy a már elpusztult rovar is jelezhetnek fertőzést” – teszi hozzá.

Hazaérve ruháinkat azonnal tegyük mosógépbe, ne tároljuk a lakásban. Kertes házban a bőröndöt kültéren ürítsük ki. Nagyobb fertőzés esetén a rovarok a (tiszta) ruhákra is rákerülhetnek, ezért figyeljünk a megfelelő tárolásra és tisztításra.

Az ágyi poloska a nyugvó embert keresi. Vérszívása szinte észrevétlen, csípése nem mindig jár tünetekkel. A csípés megjelenése, kinézete, s ennek megfelelően kezelése egyénenként változik.

„Azok a szerencsések, akiknél gyorsan kialakul bőrtünet, mivel így kiderül a fertőzés ténye” – mondja a szakértő

Fontos, hogy változzon a közgondolkodás, amely az ágyi poloska fertőzést higiéniai problémaként azonosítja. A fertőzött személyek ugyanis gyakran titkolják a problémát, nem értesítik a lakókat vagy az üzemeltetőt – hívja fel a figyelmet Paulovkin András.

Legeredményesebben a rovarirtó szerek pusztítják el az ágyi poloskát. A vegyszeres kezelés mellett hatékony lehet a gőzölés. A magas hőmérséklet ugyanis a rovar valamennyi alakját, a petéket is elpusztítja ellentétben a vegyszerekkel, melyek többsége érintőméreg, s így nem jut át a peték kemény falán.

A beltérben használt irtószerek általában nem jelentenek veszélyt az egészségre. Hatásuk körülbelül három hónap elteltével csökken, ezért szálláshelyeken az évi két alkalommal előírt vegyszeres irtás sem nyújt feltétlen védelmet a poloskák ellen.

Az elmúlt években a rovarirtó szereket érintő szabályozás változása a hatóanyagok beszűkülését eredményezte. Ez akkor jelent problémát, ha az ágyi poloskák túlélik a kezelést, mivel az adott vegyszerrel szemben ellenálló egyedek szaporodnak. Ezek továbbörökíthetik ezt a képességüket a következő generációkra, ami végeredményben az adott vegyszerek hatékonyságának csökkenéséhez vezet – magyarázza Paulovkin András.