Infostart.hu
eur:
355.08
usd:
305.37
bux:
135997.44
2026. június 3. szerda Klotild
Nyitókép: wikipedia,

A mesterséges intelligencia felturbózza a "bálnatolmácsolást"

A mesterséges intelligencia segíthet dekódolni a 156 kattogásvariációt, amelyet eddig az ember észlelt a nagy ámbráscettől.

A nagy ámbráscet kommunikációjának kifinomult struktúrái emberi nyelvhez hasonló rendszerhez hasonlítanak - írja az Origo a BBC-n megjelent összeállításra hivatkozva.

A bálnák kommunikációjában ritmikus kattanási sorozatok vannak jelen, a szakemberek most ezek építőköveit azonosították, vagyis egyfajta fonetikai ábécéről van szó. A kommunikáció összefüggésben lehet a bálnák vadászati módszereivel.

A nagy ámbráscet tanulmányozása egyébként igen nehéz, mert élete nagy részében elbújik az óceánban. Két órán át és képesek levegővétel nélkül létezni, akár 3 kilométer mélyen is. Így is megfigyelték azonban, hogy ezer méteres mélységben egy csoport nagy része ugyanabba az irányba néz, egymás mellett helyezkedik el, de több kilométeres területen. Ez idő alatt végig "kattognak". A bálnák körülbelül egy óra elteltével szinkronban emelkednek a felszínre, aztán újra lemerülnek.

A cetek fonetikus ábécéjének dekódolásában a mesterséges intelligencia segíthet.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy az ámbrásceteknek mindössze 21 codatípusuk van (mindegyik három és negyven közötti gyors kattintásból áll), azonban 9000 felvételt tanulmányozva már 156-ot azonosítottak.

A szakemberek úgy gondolják, hogy a rögzített, finom variációk azt sugallják, hogy a bálnák hangja sokkal több információt hordozhat, mint azt korábban gondolták, ami nagyban kontextusfüggő.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×