Infostart.hu
eur:
355.08
usd:
305.37
bux:
135997.44
2026. június 3. szerda Klotild
Stephen Hawking brit tudós a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezését bejelentő sajtókonferencián Londonban 2015. július 20-án. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban. A feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Egyedülálló tudományos archívum vált hozzáférhetővé

Stephen Hawking tudományos és személyes archívumát katalogizálva tették hozzáférhetővé.

Elkészült Stephen Hawking tudományos és személyes archívumának katalogizálása, és a teljes anyagot, köztük a néhai tudós családjának írt leveleit hozzáférhetővé tették a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.

Az idő rövid története című ismeretterjesztő kötet szerzője 76 évesen, 2018-ban hunyt el. Családja 2021-ben Hawking hagyatékának jelentős részét a brit államnak adományozta. Most készült el tudományos és személyes archívumának teljes katalógusa, és az anyag kutathatóvá vált a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.

A tudós levelezésében olvashatók azok az írások is, amelyekben számos ügyért emelt szót, egyebek mellett a fogyatékossággal élők jogaiért, például a londoni Királyi Operaház akadálymentesítéséért és a nukleáris leszerelésért.

A Hawking munkásságával kapcsolatos több tízezer oldalnyi szöveg mellett fotók, filmjeinek és tévésorozatainak forgatókönyvei, továbbá a tisztelőitől, köztük a pápáktól, államfőktől és a közönségtől kapott ajándékok is szerepelnek a 113 doboznyi archív anyagban.

A brit elméleti fizikus egyik levelében - amit 1986-ban, légcsőműtéte után írt szüleinek az írott szöveget megszólaltani képes számítógépével - arról számolt be, hogy számítógépének hangja a brit Ki vagy doki? sci-fi kultsorozat földönkívüli dalekjének beszédéhez hasonlít "némi amerikai akcentussal".

Hawkingnál 1964-ben, 22 éves korában állapítottak meg gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist), és orvosai akkor csupán néhány évet jósoltak neki.

Az archívum egyedülálló forrás lesz a Hawking tudományos munkássága és tudományos élete, személyes élete, a tudományos ismeretterjesztés, a fogyatékossággal élők jogai, a kisegítő technológia eszközei és a hírességek iránt érdeklődő kutatók számára - mondta el az archívum katalogizálásán 28 hónapon át dolgozó Susan Gordon.

A katalógus elkészültével és az anyagok hozzáférhetővé tételével egyidejűleg egy válogatás is megjelent a tudós tanulmányaiból a londoni Tudományos Múzeum folyóiratában.

A múzeumban 2022 óta tekinthető meg Hawking egykori dolgozószobája, és mintegy ezer személyes relikviája, amelyet a múzeum 2021-ben a Cambridge-i Egyetemtől kapott meg.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×