Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Kutatás: minden második magyar fiatal használta már a ChatGPT-t, de egyre többen félnek a hatásától

A megkérdezett fiatalok többsége inkább hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, viszont szignifikánsan nőtt az általános félelem az AI-eszközökkel szemben – derült ki az Ifjúságkutató Intézet felméréséből. Székely Levente, az intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a legtöbben ugyanakkor optimisták azzal kapcsolatban, hogy megmarad-e a mesterséges intelligencia feletti emberi kontroll.

Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint minden második magyar fiatal használta már a ChatGPT-t vagy hasonló alkalmazást, ugyanakkor a mesterséges intelligenciával szembeni félelem nőtt a 15-29 éves korosztály körében.

A kutatóintézet munkatársai idén januárban összesen ezer magyar fiatalt kérdeztek meg reprezentatív mintaválasztást alkalmazva. A felmérést online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal végezték. Az Ifjúságkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a 15-29 éves korosztály mekkora arányban és milyen gyakorisággal használja azokat az AI-eszközöket, amelyek az elmúlt egy-két évben váltak igazán népszerűvé – főleg a média hatására.

A kutatás a ChatGPT és más hasonló generatív nyelvi modellek iránti érdeklődést vizsgálta. Székely Levente közölte: a felmérés alapján a magyar fiatalok több mint fele érzi a mesterséges intelligencia hatását a mindennapi életében és használta már a ChatGPT-t vagy más hasonló alkalmazást,

minden tizedikük pedig rendszeresen alkalmazza.

Hozzátette: azért gondolták szükségesnek és fontosnak a kutatás elvégzését, mert „nagyon komoly felfutása” van a ChatGPT-nek és más hasonló nyelvi modelleknek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy korábbi felméréseik eredményei is alátámasztották, hogy a fiatalok körében is megnövekedtek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek. A mostani kutatásban éppen ezért annak is utánajárt az Ifjúságkutató Intézet, hogy milyen személyes tapasztalatai vannak az ilyen eszközöket használó fiataloknak a felmerülő aggályokkal kapcsolatban. A többség azt válaszolta, hogy érzi a mindennapjaiban a mesterséges intelligencia hatását. „Ez is azt bizonyítja, hogy van egy jól meghatározható csoport, amely folyamatosan használja az AI-eszközöket” – fogalmazott Székely Levente.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg négy-öt évvel ezelőtt még csak a fiatalok mintegy egynegyede tartott a mesterséges intelligencia vezérelte technológiáktól és azok hatásától, addig a tavalyi kutatásuk szerint szignifikánsan nőtt az általános félelem az AI-eszközökkel szemben, és már

a 15-29 éves korosztály egyharmada fogalmazott meg kételyeket az egyes nyelvi modellekkel kapcsolatban.

Ugyanilyen aggodalmat fejeztek ki amiatt is, hogy a jövőben akár több munkaterületen is átvehetik az emberek helyét a robotok.

Székely Levente hozzátette: kutatásukból kiderült az is, hogy a többség inkább hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, de nem kis számban voltak olyan válaszadók is, akik károsnak vélik az ilyen eszközök használatát és hatását. A kutatás szerint azok tartják pozitívabbnak a mesterséges intelligenciát, akik gyakrabban használják a ChatGPT-t vagy a hozzá hasonló alkalmazásokat.

A válaszadók megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a mesterséges intelligencia feletti emberi kontroll megmarad-e vagy sem.

A fiatalok több mint fele bízik abban, hogy az emberek továbbra is meg tudják őrizni az irányítást az AI felett,

igaz a nők némileg szkeptikusabbak. A megkérdezett nők többsége, míg a férfiaknak csupán a 37 százaléka tart attól, hogy az emberiség elveszítheti a kontrollt a mesterséges intelligencia felett.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása arra is rámutat, hogy jelentős információs zaj kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. A kutatás során megkérdezett fiatalok 60 százaléka gondolta úgy, hogy túl sokat beszélnek az AI-ról, ami a fejlesztői és felhasználói etikai kérdések, valamint a szabályozói kihívások mellett a mesterséges intelligencia témájában megszólalók felelősségére is utal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×