Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A complex electronic circuit board containing an artfiicial intelligence chip
Nyitókép: Jonathan Kitchen/Getty Images

Nyolc amerikai lap perli az OpenAI-t és a Microsoftot a szerzői jogok megsértése miatt

Több millió cikket használtak fel bármilyen engedély vagy ellentételezés nélkül ahhoz, hogy segítségükkel fejlesszék a mesterséges intelligenciájú chatbotok képességeit.

Nyolc amerikai lap indított pert kedden a ChatGPT-t készítő OpenAI és a Microsoft ellen a szerzői jogok megsértése miatt a New York-i szövetségi bíróságon.

A The New York Daily News, a Chicago Tribune, a Denver Post más lapokkal közösen azt állítja, hogy a technológiai vállalatok szerzői jogi oltalom alatt álló több millió cikket használtak fel bármilyen engedély vagy ellentételezés nélkül ahhoz, hogy segítségükkel fejlesszék a mesterséges intelligenciájú chatbotok képességeit.

"Dollármilliárdokat költöttünk arra, hogy információkat gyűjtsünk és híreket adjunk kiadványainknál, és nem engedhetjük meg az OpenAI-nak és a Microsoftnak, hogy a mi kárunkra, a mi munkánk ellopásával fejlesszék a nagy technológiai szabálykönyvet és építsék fel saját vállalkozásukat" - írta Frank Pine, a MediaNews Group és a Tribune Publishing főszerkesztője állásfoglalásában.

A Microsoft nem reagált megkeresésekre az ügyben, az OpenAI pedig közölte, gondot fordít a hírlapok támogatására.

A mostani pusztán a legújabb azon perek sorában, amelyek a két technológiai vállalattal szemben indultak szerzői jogok megsértése címén. Egyebek között a The New York Times, de olyan nagysikerű szerzők is pereltek, mint John Grisham, Jodi Picoult és George R.R. Martin.

A cégek azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése nyilvánosan elérhető internetes tartalmak kiaknázásával az amerikai szerzői jogi törvényben meghatározott méltányos használat fogalmának védelme alá tartozik.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×